A pártrendszer nélküli részvételi demokrácia – történelmi léptékű és elkerülhetetlen fordulat
Sokan úgy gondolják, hogy a pártok nélküli részvételi demokrácia csak egy „szép utópia”. Pedig valójában történelmi léptékű és szükségszerű átalakulásról van szó. Nem egy új reform a sok közül, hanem olyan változás, ami a korábbi nagy fordulópontokhoz mérhető.
Mekkora változásról beszélünk?
A részvételi demokrácia bevezetése nem kisebb fordulat, mint:
- A feudális rend felbomlása → polgári demokrácia kialakulása
A születési előjogokat felváltotta a jogegyenlőség és a választás joga.
Most hasonló a helyzet: a pártok és képviselet helyett a közvetlen részvétel kerül előtérbe. - A monarchiák bukása → Nemzetállamok és alkotmányos berendezkedések megszületése
A XIX. században új intézményeket hoztak létre, amelyek a régi rendet váltották fel. A királyok abszolút hatalmát korlátozták, és megjelent a népszuverenitás.
Most új közösségi intézmények – tanácsok, online szavazások, rotálódó testületek – teremtenek alapot a részvételi döntéshozatalhoz. - Kelet-európai rendszerváltások (1989–1990)
Az egypártrendszer helyére többpárti demokrácia és piacgazdaság lépett.
Most a pártrendszer meghaladása, és a közvetlen részvétel bevezetése jelenti az új szintet. - Digitális forradalom
Az internet lebontotta a közvetítők monopóliumát az információ átadásában.
A részvételi demokrácia ugyanezt teszi a politikában: közvetlen bevonást, decentralizált döntést tesz lehetővé. - Közösségi önigazgatás (Zapatisták, Rojava)
– Zapatisták (Mexikó): őslakos közösségek, amelyek a kormány helyett saját tanácsaik révén irányítják településeiket. Fontos számukra az egyenlőség, a közös döntés, a visszahívhatóság és a közösségi földtulajdon.
– Rojava (Észak-Szíria): egy többnemzetiségű, háború közepén létrejött önkormányzati rendszer, ahol kurdok, arabok, asszírok együtt hoznak döntéseket tanácsokban. A hatalom decentralizált, a nők egyenlő szerephez jutnak, és minden döntés közösségi fórumokon születik. - Bibliai párhuzamok
- Párhuzam a Lutheri reformációval
- Johannes Althusius elvei
Ezek azt mutatják, hogy a helyi döntés, a rotáció és a visszahívhatóság valós alternatívát jelenthet.
Mi a közös ezekben a fordulatokban?
- Hatalom társadalmasítása: a privilégiumok helyett közös felelősség.
- Képviselet helyett részvétel: nem mások döntenek, hanem mi magunk.
- Centralizáció helyett decentralizáció: döntések helyi szinten születnek.
- Analóg állam helyett digitális részvétel: papíralapú bürokrácia helyett nyilvános, online eszközök.
Miért radikális a részvételi demokrácia?
- Teljesen új hatalomszemlélet: a politikai hatalom közvetlenül gyakorolható.
- Az államszerkezet átalakul: a parlament, a pártok és a klasszikus választási rendszer háttérbe szorulnak.
- Új társadalmi normák kellenek: vitakultúra, felelősségvállalás, közösségszervezés.
Ez nem egyszerű reform, hanem új társadalmi szerződés.
Miért van erre szükség?
1. A pártelitek elszakadtak a társadalomtól
A pártok saját fennmaradásukat és hatalmukat védik, nem az emberek közös ügyeit.
- Zárt, hierarchikus logikában működnek.
- A finanszírozás és a kampánykényszer torzítja a döntéseiket.
- Nem a szolgálatot, hanem a hatalmat tekintik elsődlegesnek.
2. Többszörös rendszerválság („polikrízis”)
A válságok ma összekapcsolódnak, és együtt bénítják a társadalmat:
- Környezetválság: klímaváltozás, élőhelypusztulás.
- Gazdasági válság: egyenlőtlenség, lakhatási gondok, megélhetési nehézségek.
- Társadalmi válság: bizalomhiány, közösségek széthullása.
- Információs válság: manipuláció, álhírek, algoritmusvezérelt közbeszéd.
- Politikai válság: kiüresedett demokrácia, szélsőségek erősödése.
Ezekre a mai pártok nem tudnak hiteles és tartós választ adni.
3. Az emberek kizárása a döntésekből
A legtöbben azt érzik:
- nincs valódi beleszólásuk a közpénzek felhasználásába,
- nem férnek hozzá a döntések hátteréhez,
- a „részvétel” csak látszat, nem valós befolyás.
Ez a kirekesztettség nemcsak frusztrációt szül, hanem szétveri a társadalmi együttműködést is.
Miért szükségszerű a részvételi demokrácia?
A jelenlegi rendszer egyre kevésbé képes fenntartható módon működni. A részvételi demokrácia nem „egy opció a sok közül”, hanem az egyetlen észszerű válasz a válságokra.
- Legitimitásválság helyett valódi legitimitás
A döntések közvetlen részvétellel, átlátható folyamatban születnek. - Reaktív helyett proaktív társadalom
Nem utólag reagálunk krízisekre, hanem közösen megelőző, hosszú távú döntéseket hozunk. - Passzivitás helyett cselekvés
A választói szerep helyett folyamatos részvétel, közös tanulás és cselekvés lesz a norma. - Centralizált hatalom helyett felelősségmegosztás
A döntések helyben születnek, és minden szinten számon kérhetők.
Miért sürgős mindez?
Az idő nem a jelenlegi rendszer oldalán áll.
- Az ökológiai és gazdasági problémák gyorsulnak.
- A társadalmi bizalom fogy.
- Az intézmények legitimitása gyengül.
Minél tovább marad a mostani struktúra, annál mélyebb a válság, annál kisebb az esély a békés átmenetre. A részvételi demokrácia ezért nem egy „szép jövőbeli terv”, hanem itt és most szükséges lépés.