Az igazság kimondása akkor is szükséges, ha nem kényelmes.

Milyen ügyek tárgyalhatók szabadabban pártok nélkül?

Egy pártok nélküli rendszerben nem torzulnának el a viták. Az emberek nemcsak a következő ciklusig látnának előre, hanem hosszú távon, nyíltan beszélhetnének arról, mi szolgálja valóban a közösség érdekét.

Főbb területek, amelyek így sokkal tisztábban kerülhetnek napirendre

• Gazdasági változások
  • Adórendszer igazságossága
    Nem pártérdekek határozzák meg, ki mennyit fizet, hanem közös döntés születik arról, hogyan lehet fenntartható és arányos a közteherviselés.
  • Szociális ellátórendszer – elesettek, rászorulók
    Nem politikai kampánytéma, hanem valódi vita tárgya, hogy milyen támogatásokra van szükség, és hogyan lehet igazságosan működtetni az ellátásokat.
  • Nyugdíjrendszer teljes megreformálása
  • Valódi forráselosztás és költségvetési kérdések
    Nem kampányígéretek alapján történik a pénzosztás, hanem nyílt vita arról, mire van legnagyobb szükség: egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára vagy máshová.
  • Államadósság és gazdasági reformok
    Népszerűtlen döntéseket ma halogatnak. Részvételi demokráciában fel lehet vállalni, mert mindenki része a döntésnek.
• Egészségügy
  Pártok nélkül nem szavazatszerző lózungok, hanem szakmai és közösségi szempontok kerülnek előtérbe. Nyíltan lehet vitatkozni arról, hol kell bővíteni, hol kell reformot hozni. Politikai ígéretek helyett valós vita arról, mire kell többet költeni: gyógyszerekre, prevencióra, kórházi fejlesztésekre.
• Az oktatás átalakítása
• Honvédelem és közbiztonság
  Nem kampányígéretek vagy félelemkeltés alapján dől el a költségvetés, hanem közösen, nyílt vita keretében.
• Életterünk védelme
  Ma elhalasztják a kényelmetlen döntéseket, mert rövid távon népszerűtlenek lennének. Részvételi demokráciában nyíltan lehet beszélni a hosszú távú előnyökről és a szükséges korlátozásokról.
  • Kínos klímavédelmi ügyek,
  • Környezetvédelem és fenntarthatóság
• Energiaellátás és erőforrások kezelése
  Ma sokszor elhallgatják a valódi dilemmákat (függőség, árak, környezet). Részvételi keretek között ezeket átláthatóan lehetne mérlegelni.
• Infrastruktúra fejlesztések
  Nem választási beruházások, hanem tényleges szükségletek alapján születnének döntések az utakról, vasútról, közlekedésről.
• Migráció és bevándorlás
  Politikai kampányok torzítják, miközben valós megoldásokat kellene keresni. Részvételi vitában a félelemkeltés helyett a tények kapnának szerepet. Tömeges munkaerő betelepítés.
• Esélyegyenlőség és társadalmi igazságosság
  A politikai érdekek helyett közösen mérlegelné a társadalom, milyen intézkedések szükségesek a valós különbségek csökkentésére.
• Hosszú távú jövőtervezés
  Nem a következő választásig szóló ígéretek, hanem generációkon átívelő tervek, társadalmi minimum és azon túl – legyen szó oktatásról, gazdaságról vagy környezetvédelemről.

Tabutémák, amelyekről ma nem folyik őszinte vita

A jelenlegi pártrendszerben vannak ügyek, amelyekről alig vagy egyáltalán nem beszélnek nyíltan. Vagy pont a lényeg marad ki. Nem azért, mert ne lennének fontosak, hanem mert a pártok félnek a népszerűségvesztéstől, vagy éppen saját érdekeik miatt hallgatják el őket.

Egy részvételi demokráciában viszont a közösség dönti el, miről van szó, így nincs miért kerülni a kényes, vitás, de valós kérdéseket.

Példák a ma tabunak számító, de nyíltan tárgyalható témákra

• Lakhatás – lakóingatlanok korlátozása
• Földtulajdon kérdése
• Alkotmányos és igazságügyi reformok
  Pártok saját befolyásukat védik. Egy részvételi rendszerben sokkal szélesebb társadalmi kontroll alatt születhetnek döntések.
• Egyház és állam viszonya, egyházi finanszírozás
  Politikai haszon miatt egyik párt sem mer komoly lépéseket tenni. Részvételi fórumokon őszintén vitatható lenne az egyház finanszírozása, szerepe.
• Határon túli magyarok választójoga
  Erősen megosztó téma, amit ma pártpolitikai érdekek torzítanak. A társadalom maga dönthetne a támogatás vagy korlátozás mértékéről.
• Eutanázia és az élet végi önrendelkezés
  Jelenleg a politikai kockázatok miatt kerülik a nyílt vitát. Közösségi döntésben tisztábban megfogalmazódhatna, mit akar a társadalom.
• Nemzeti kisebbségek jogai és integrációja
  Sokszor csak kampányfogás, nem valós vita. Egy közösségi folyamat tisztábban megmutatná a társadalom igényeit.
• LMBTQ+ közösség helyzete
  Pártok gyakran szavazatszerzésre használják, torzítva a vitát. Egy részvételi keretben lehetőség lenne tényleges elfogadásról vagy szabályozásról beszélni.
• Ügynökakták megnyitása
• Reklámkorlátozás, manipuláció visszaszorítása
• Ki jogosult választani?
  A manipulált választói tömegek megszüntetése.
• A gyerekek felvilágosítása
• Népességnövesztő szerek