A politikai hatalmi struktúra ellenállása

Pártérdekek sérülése

• Mi történik? A pártok elveszítik a hatalomhoz való strukturált hozzáférést (listaállítás, pártkassza, frakciófegyelem).
• Várható reakció: „káosz” narratíva, lejáratás, mozgósított szövetségek.

Jogszabályi keretek védelme

• Mi történik? A részvételi modell új jogi intézményeket igényel (visszahívhatóság, közösségi tanácsok legitimitása, közpénzek decentralizált kontrollja).
• Várható reakció: „illegitimitás”, „jogbizonytalanság” vádja, alkotmánybírósági eljárások.

Politikai karaktergyilkosság

• Mi történik? Félelem a hatalom elvesztésétől.
• Várható reakció: személyek hitelrontása, a modell nevetségessé tétele.

Szövetségek mozgósítása

• Mi történik? A rendszerhez kötődő intézmények, think tankek, médiák a status quo védelmére szerveződnek.
• Várható reakció: erőforrás-koncentráció a jelenlegi modell fenntartására.

Miért fontos ez? A politikai ellenállás nem kivétel, hanem rendszerlogika. A válasz: átláthatóság, jogi felkészültség, széles társadalmi bázis.

Politikai támadások és kivédési lehetőségek

Konkrét esetek:

Izland – crowd‑sourced alkotmány (2010–2011)

A 2008‑as válság után a “Pancsosok forradalma” (Pots and Pans Revolution) nyomán az izlandi parlament elfogadott egy törvényt, amely 950 véletlenszerűen kiválasztott állampolgárt hívott be egy nemzeti fórumra – vita a társadalmi értékekről és új alkotmány szükségességéről.
https://en.wikipedia.org/wiki/2010–2013_Icelandic_constitutional_reform

Ezt egy 25 fős Alkotmány Tanács követte, melybe 522 jelöltből választottak meg véletlen metódussal – pártoktól függetlenül. Széles közösségi nyilvánosságban zajlott: videók, Facebook-kommentek, közvetítések.

A referendumon az alkotmánytervezet kétharmados többséggel elfogadásra került, de a parlament később elutasította annak végrehajtását.

Ellenállás mechanizmusa: jogi akadály, alkotmánybíráskodás és a politikai pártok elutasító stratégiája, noha a részvételi eljárás sikeres volt.

Spanyolország – 15‑M, “Indignados” mozgalom (2011)

A DRY (Real Democracy Now) mozgalom hívei 2011. május 15-én tüntettek Madridban és 57 másik városban, pártmentes, apolitikus formációban.
https://en.wikipedia.org/wiki/2011_Spanish_protests

A köztereken felállított népgyűlések (assemblies) konszenzuson alapultak, élő közvetítésekkel, tweet‑szavazással (Tweetómetro) és autonóm vitafórumokkal.

Innovatív platformok: Propongo, Demo4Punto0, Ahora tú decides, Graba tu pleno az átláthatóságért – mindezek részletesen:
https://tecnopolitica.net
https://15mpedia.org/wiki/Herramientas

A mozgalom hatására létrejöttek politikai kezdeményezések: Barcelonában a Barcelona en Comú, Madridban Ahora Madrid – ahol együttműködés és részvételi nyilvánosság mentén született politikai program, több tízezer állampolgár bevonásával.
 https://barcelonaencomu.cat/en

Ellenállási reakció: konzervatív médiaháttér, pártok és újságok részéről karaktergyilkosság, kompromisszumok elutasítása és a részvétel relativizálása („ez csak egy flash-mozgalom”).