„Úristen, én nem értek ennyi mindenhez, és időm sincs ennyit foglalkozni vele. Ebből én nem kérek.”

• Ez teljesen érthető érzés. A részvételi demokrácia nem úgy működik, hogy mindenkinek minden ügyben kötelezően részt kell vennie.
• Lehetőség, nem kötelezettség. Aki szeretne beleszólni, megteheti. Aki nem akar, nem muszáj minden fórumon ott lenni.
• Szakértők bevonása. Komplex ügyeknél – például energia, közlekedés, egészségügy – mindig ott vannak a szakértők, akik közérthetően bemutatják a lehetőségeket. Nem kell mindenkinek mérnöknek vagy közgazdásznak lennie.
• Közösségi szűrés. A legtöbben csak néhány, számukra fontos kérdésbe kapcsolódnak be (pl. iskola, helyi közlekedés, egészségügyi ellátás). Más ügyekben elég, ha megbízható emberek vagy szakértők összefoglalják a döntési lehetőségeket.
• Rugalmas részvétel. Van, aki évente egyszer szavaz egy nagyobb kérdésben, mások rendszeresen részt vesznek vitákban. Mindenki a saját ideje és érdeklődése szerint kapcsolódik be.
• Átláthatóság. Akkor is előnyös számodra, ha kevésbé veszel részt, mert biztos lehetsz benne: a döntéseket nem zárt ajtók mögött hozzák meg, hanem nyíltan, követhető módon.
• A részvételi demokrácia lényege tehát nem a „mindenki mindent eldönt”, hanem az, hogy aki akar, beleszólhat, és minden döntés átlátható és tisztességes módon születik meg.