Jog és keretek

A részvételi döntéshozatal nem önmagában lebeg a levegőben, hanem a mindenkori jogi és intézményi környezetbe ágyazva valósulhat meg. Ez a keretrendszer adja meg a közösségi folyamatok legitimitását, vagyis biztosítja, hogy a polgárok által hozott döntések ne csak szimbolikusak, hanem ténylegesen végrehajthatóak legyenek. A jogi alapok nélkül a közösségi részvétel könnyen elveszítheti hitelességét, és puszta látszatfolyamattá válhat.

Alkotmányos alapok

Magyarország alkotmányos rendje rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép. A nép ezt a hatalmat elsősorban képviselők útján, kivételesen pedig közvetlenül gyakorolja. Ez teremti meg a részvételi eszközök legitimitását. Bár országos szinten a közvetlen döntéshozatal köre korlátozott, a helyi közösségek számára sokkal tágabb mozgástér biztosított: a települési önkormányzatok saját szabályaikkal kiegészíthetik és bővíthetik a részvétel lehetőségeit.

Választójogi keretek

Országos szinten a népszavazás a legfontosabb formája a közvetlen részvételnek. Helyi szinten a lakossági fórum és a helyi népszavazás törvényileg szabályozott lehetőséget ad a polgárok bevonására. Emellett a települési önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják a részvételi folyamatokat, például a közösségi költségvetést, amely konkrétan a helyi polgárok döntései alapján irányítja a források felhasználását.

EU-s keretek

Az Európai Unió kiemelten támogatja a részvételi demokrácia elterjedését. Az EU Alapjogi Chartája és a Lisszaboni Szerződés egyaránt hangsúlyozza a polgári részvétel fontosságát. Az EU-s pályázati rendszerek – például Erasmus+, Horizon Europe, LIFE program – külön pontokkal jutalmazzák a társadalmi bevonás megvalósítását. Ez nemcsak politikai, hanem pénzügyi lehetőséget is jelent, hiszen a közösségi részvétel növelheti a pályázatok sikerességét.

Adatvédelem és átláthatóság

A digitális részvételi eszközök alkalmazása során elengedhetetlen a GDPR szabályainak betartása. Ez biztosítja, hogy a szavazatok, vélemények és személyes adatok kezelése jogszerű, biztonságos és visszaélésektől mentes legyen. A közösségi folyamatoknak átlátható módon kell működniük: a döntésekről készült jegyzőkönyveknek, eredményeknek és dokumentumoknak nyilvánosan hozzáférhetőknek kell lenniük.

Hazai példák a jogi beágyazottságra

Budapest közösségi költségvetése a fővárosi közgyűlés rendelete alapján működik, amely részletesen szabályozza a folyamat lépéseit és garanciáit. Több más város, például Pécs és Eger, szintén saját rendelettel biztosította a közösségi bevonás intézményesítését. Civil szervezetek gyakran partnerségi megállapodások révén érik el, hogy a döntéseiket az önkormányzat hivatalosan is figyelembe vegye, ezzel erősítve a polgárok hangját a közügyekben.

Miért fontos a jogi keret?

• Biztosítja, hogy a közösségi döntések kötelező erejűek legyenek, és ne csak ajánlások maradjanak.
• Megakadályozza, hogy a folyamatok puszta formalitássá váljanak, amelyeknek nincs valódi hatásuk.
• Védelmet ad a közösségnek a manipulációval, önkénnyel és politikai kisajátítással szemben.

Továbbgondolás:

új társadalmi szerződés szükségessége

Mindezek a keretek ugyan biztosítanak egy alapot a részvételi demokrácia működéséhez, de a jelenlegi alkotmányos és intézményi rendszer alapvetően képviseleti logikára épül. Ahhoz, hogy a részvételi demokrácia teljes értékűen kibontakozhasson, új alkotmány, Társadalmi Szerződés megkötése válik szükségessé. Egy ilyen dokumentum tisztán és egyértelműen rögzítené, hogy a közösségi döntéshozatal a magyar államrend alapját képezi, és minden polgárnak közvetlen joga van beleszólni a közügyekbe.
Annak megvitatása és elfogadása széles társadalmi alapokon kell, hogy megvalósuljon.

A jogi és intézményi változások nem egyéni ambíciók vagy önjelölt vezetők kezdeményezései, hanem nyílt, széles körű közösségi igény, párbeszéd eredményei lehetnek, csak akkor és úgy, amikor az ország lakossága ezt valóban szükségesnek érzi.

Az új Társadalmi Szerződésről készült vitaindító tervezet itt érhető el:

Társadalmi Szerződés

vitaindító tervezet