„Nekem, az átlagnál jobb módban élő, három gyermekes apának, nincs szükségem állami kedvezményekre, hogy minden évszakban repülővel menjek hosszú hétvégézni a szeretőmmel. Aki elfogadja ezt az igazságtalan újraelosztást, ami gazdagokat tovább gazdagítja, a szegényeket tovább löki a társadalom perifériájára, az nem ember.”

Részvételi demokrácia és gazdasági átalakulás

Miért nő egyes nemzetek gazdasága erősebben, mint másoké?

A társadalom széles rétegei számára elérhetővé kell tenni az oktatást, az egészségügyet és a közösségi közlekedést. Mindezt úgy, hogy senkit ne korlátozzon sem az osztályhelyzete, sem a földrajzi elhelyezkedése. Csak így biztosítható, hogy mindenki hozzáférjen a megfelelő képzettséghez, és valódi esélyt kapjon arra, hogy nagyobb hozzáadott értékű munkahelyen helyezkedhessen el, valamint egészséges életet élhessen. Ez önmagában is jelentősen élénkíti a gazdaságot. Nem véletlen, hogy hasonló elvek kidolgozásáért nemrég Nobel-díjat adtak. (Daron Acemoglu, Simon Johnson and James Robinson)

Magyarországon ezzel szemben jelenleg csupán egy szűk elit fér hozzá ezekhez a lehetőségekhez, míg a társadalom többsége ki van zárva belőlük.

Ha azonban a gazdaságot alulról erősítjük meg, az ipari szereplők olyan infrastrukturális és humán erőforrási hátteret kapnak, amely lehetővé teszi számukra a nagy hozzáadott értékű beruházások megvalósítását. Ezáltal az ország egészében versenyképesebbé válhat.

A cél, hogy országos szinten is kiterjesszük a részvételi demokráciát. Így minden döntésben az emberek szava érvényesülne, az eredmény pedig egy hosszú távon megbízható és kiszámítható jövőkép lenne: átlátható adópolitika, korszerű oktatás, erős egészségügy, fejlett közlekedés és egy következetes gazdaságfejlesztési stratégia.

Lehetőségek, gondolatindítók:

A kétszakaszos pénzügyi reform

Ez a mindennapi biztonság és kiszámíthatóság csak egy új pénzügyi rendszerben lehetséges. A változás két lépésben valósul meg:

1. szakasz – Gazdaságélénkítés és társadalmi alapok megerősítése

• Helyi pénzek, amelyek csak helyben költhetők → a pénz a közösséget gazdagítja.
• Gesell-féle „romló pénz” → nem érdemes felhalmozni, ezért újra és újra forog.
• Kamatmentes közösségi bankok → tisztességes hitel mindenkinek.

2. szakasz – Átállás a fenntartható gazdaságra

• Zöld utalványok és célhoz kötött pénzek → olcsóbb napelem, szigetelés, közlekedés.
• Időpénz és közösségi csere → érték az is, ha segítesz másoknak.
• Környezeti korlátok → tisztább, élhetőbb városok és falvak.