A közös jövő megőrzése nem hatalmi érdek, hanem társadalmi felelősség.

Életterünk védelme

Az életterünk védelme nem „külön ügy”, hanem a mindennapi életminőség, a megélhetés és a közbiztonság feltétele. A 21. században nem egyetlen válságunk van, hanem egymást erősítő, egymásba kapaszkodó válsághalmaz: klímaváltozás, biodiverzitás-összeomlás, édesvíz-hiány, talajromlás, lég- és zajszennyezés, járványok, energiahordozók drágulása, ellátási láncok zavarai, kritikus nyersanyagok szűkössége, pénzügyi instabilitás, társadalmi egyenlőtlenség, információs tér torzulása, demokratikus intézmények gyengülése, regionális háborúk és kényszerű migráció. Ezt nevezzük polikrízisnek: külön-külön is nehezek ezek a problémák, de a kockázat az összekapcsolódásukban és a visszacsatolásaikban nő meg igazán.

A polikrízis nem teljesen „természeti” jelenség, hanem társadalmi döntések eredője is. A mai gazdaság nagy mennyiségű energiát, anyagot és területet mozgat, miközben a bolygó határait – éghajlat, bioszféra, nitrogén-foszfor körforgás, édesvíz, aeroszolok, új szintetikus szennyezők – több helyen túllépi. A rendszer emiatt egyre inkább kiszámíthatatlan: szélsőséges időjárás, aszály és árvizek, terméskiesés, energia- és árellökések, ellátási és egészségügyi zavarok lépnek fel. A hatások nem igazságosan oszlanak el: a legszegényebbek és a fiatalok sérülékenyebbek, miközben a döntési jog gyakran távol van tőlük.

Mindannyian tudunk jó megoldásokat sorolni (az autók kiszorítása a városokból, buli turizmus visszaszorítása, robbanómotoros kis kerti eszközök kitiltása, magánrepülések nagymértékű adóztatása, a Balatonból és egyéb tavainkból a motoros hajók, jetskyk kitiltása), de ennél átfogóbb módon kell megközelíteni a problémát.

A megoldás nem csupán technológiai lista, hanem intézményi és kulturális fordulat is. Három pillérre építünk.

• Első:
  megelőzés és gyors kibocsátás-csökkentés minden szektorban, mert a késlekedés többletkárt okoz.
• Második:
  alkalmazkodás és ellenállóképesség–növelés, hogy a már elkerülhetetlen hatásokat elviseljük (víz, élelmiszer, egészség, energia, ellátási láncok).
• Harmadik:
  igazságosság és részvétel, mert csak akkor működnek a döntések, ha érthetők, számonkérhetők és a terhek-hasznok tisztességesen oszlanak meg.

A politika általában kerüli azokat a döntéseket, amelyek rövid távon fájdalmasak a társadalomnak, még ha hosszú távon életmentők is.
1. Rövid távú érdek – A politikusok választási ciklusokban gondolkodnak (4–5 év). A klímaváltozás viszont hosszabb távon hat, a rövid távú népszerűség fontosabb számukra, mint a hosszú távú megoldás.
2. Gazdasági nyomás – Erős ipari és energetikai érdekcsoportok befolyásolják a döntéseket. A kibocsátáscsökkentés sokszor ütközik a rövid távú gazdasági növekedés érdekével.
3. Társadalmi ellenállás – A komoly klímapolitikai intézkedések gyakran áldozatokkal járnak (pl. energiaár-emelkedés, fogyasztási korlátozások). A politikusok félnek a népszerűségvesztéstől.
4. Bizonytalanság és felelősség áthárítása – A klímaváltozás globális probléma. Egy ország intézkedése önmagában kevésnek tűnik, így könnyebb a felelősséget másokra tolni.
5. Kommunikációs stratégia – Könnyebb a problémát bagatellizálni vagy halogatni, mint nyíltan vállalni a kellemetlen döntéseket.

A részvételi demokrácia eszköztára ezzel szemben keretet ad: közösségi klímatanácsok, nyílt adatok és mérőszámok, helyi kísérletek gyors indítása, visszacsatolás és korrekció. A lenti pontok mind ugyanarra törekednek: csökkenteni a kitettséget, növelni a helyi önrendelkezést, a pénz- és energiafüggést mérsékelni, és a természetes rendszerekkel együttműködni. Minden pont öt tennivalót tartalmaz 2–3 mondatban, majd egy hatodik, azonnal végrehajtható, egyértelmű intézkedést.
Van mit tenni, de nem kell megijedni. Mindenki megtalálhatja a saját területén milyen lehetőségek állnak rendelkezésére.

1. Energiaátmenet és ellátásbiztonság

– Készítsünk települési és intézményi energiamérleget: fogyasztás, költség, csúcsterhelés, saját termelés aránya. A mérleg legyen nyílt adat, hogy a közösség lássa a haladást.
– Decentralizáljunk: tető- és közösségi napelemek, kiserőművek, hőszivattyúk, napkollektorok kombinációja. A cél a helyben megtermelt energia arányának évi növelése.
– Rugalmasságot építsünk: akkumulátoros, hőtárolós és víztárolós megoldások; keresletoldali válasz, időzített fogyasztás. Így elkerülhetők a drága csúcskapacitások.
– Mikrohálózat-pilot kritikus létesítményeknél (kórház, vízmű, adatközpont): szigetüzem képesség, hogy zavar esetén is működjön a szolgáltatás.
– Hosszú távú energiabiztonsági szerződések csak transzparens költség- és kockázatelemzéssel; a fosszilis kitettséget évről-évre csökkenteni kell.
Konkrét: 2026-tól minden új közintézményre kötelező legalább 30% helyben megtermelt villamos energia.

2. Vízbiztonság és tájban tartás

– Készítsünk vízháztartási főkönyvet: csapadék, felszíni és talajvíz, kivételek, visszatartás, veszteségek. A cél az aszály- és árvízkockázat együttes csökkentése.
– Esővíz-infrastruktúra: szivárogtató árkok, tárolók, esőkertek, zöldárkok utcánként. Ezek tehermentesítik a csatornát és öntözik a köztereket.
– Mezőgazdaságban vízmegtartó művelés: kontúrszántás helyett talajkímélő technikák, kisebb tározók, fás-bokros sávok.
– Ivóvíz-hálózat veszteségcsökkentés: szivárgáskeresés, szakaszolás, intelligens mérés, célzott csőcsere.
– Árvízi terület-használat: természetes árterek visszaállítása, beépítés tiltása magas kockázatú zónában.
Konkrét: 2026-tól minden új építési engedély feltétele 5 m³ esővíz-tároló lakóegységenként.

3. Talaj, élelmiszer és agrár-átmenet

– Talajszén-program: takarónövény, minimális bolygatás, komposzt és bioszén; a gazdák kifizetést kapnak hiteles talajszén-mérés alapján.
– Rövid ellátási láncok: közétkeztetésben éves célszám a helyi, szezonális alapanyagokra; logisztikai csomópontok a termelőknek.
– Növényi fehérje részarány-növelés: menütervezés, közösségi főzőműhelyek, gasztronómiai képzés; a metán- és földhasználati nyomás csökken.
– Agrárerdészet és szélfogók: hozamstabilitás, párolgás-csökkentés, beporzók és vadállatok élőhelye.
– Peszticid- és műtrágya-függés csökkentése: integrált növényvédelem, biológiai módszerek, talajélet támogatása.
Konkrét: 2027-ig a közétkeztetés legalább heti egy teljesen növényi napot vezet be.

4. Erdők, biodiverzitás és ökológiai hálózat

– Erdőkezelés átállítása természetközeli módszerekre: szálalás, elegyesség, holtfa-hagyás; ezek növelik a tűz- és szárazságtűrést.
– Ökofolyosók: parkok, fasorok, vizes élőhelyek összekapcsolása; vadátjárók főutaknál, hogy a populációk ne szigetelődjenek el.
– Invazív fajok korai észlelése: lakossági bejelentő rendszer, gyors szakmai reagálás, éves irtási kampányok.
– Védett és pufferterületek bővítése: minőségi őshonos élőhelyek jogi és fizikai védelme.
– Városi biodiverzitás: mozaikos kaszálás, virágos rétek, őshonos cserjék, vegyszermentes közterület-kezelés.
Konkrét: az erdőkből és természetvédelmi területekről 2026-tól kitiltjuk a robbanómotoros járműveket (kivétel: mentés és erdőgazdasági munka).

5. Épületállomány és városi klíma

– Felújítás-első elv: bontás csak életciklus-audit után; a beépített szén és a hulladék a döntés része.
– Energiatakarékosság: szigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú, árnyékolás, természetes szellőzés – szociális védőhálóval a bérlőknek.
– Hőhullám-védelem: árnyékolt megállók, ivókutak, hűsítőpontok, zöldtetők és világos burkolatok.
– Okosmérés és átláthatóság: negyedórás fogyasztási adatok elérhetők a lakóknak; célzott tanácsadás.
– Távhő-zöldítés: geotermia, hőszivattyú, ipari hulladékhő becsatlakoztatása.
Konkrét: 2027-től minden önkormányzati felújításnál kötelező a külső árnyékolás és éjszakai természetes hűtési stratégia.

6. Közlekedés és logisztika

– Közösségi közlekedés sűrítése és integrált jegyrendszer; előnyben részesített busz- és villamossávok.
– Biztonságos kerékpár- és gyaloghálózat összefüggő gerinccel; B+R csomópontok minden állomáson.
– Városi logisztika konszolidációja: külső csomópont + zéróemissziós belső kiszállítás.
– Szolgáltatás-alapú mobilitás: autómegosztás, mikromobilitás, közösségi taxiszabályozás; a saját autó szükségessége csökken.
– Utazás-kereslet menedzsment: parkolási politika, munkahelyi mobilitási tervek, távmunka ösztönzés.
Konkrét: 2026-tól a belvárosi zónában csak zéróemissziós teherjármű léphet be 7–19 óra között. Több település teljesen átadta a gyalogosoknak a lakosság megelégedésére.

7. Körforgásos gazdaság és anyagáramok

– Újrahasználat előtérben: többször használható csomagolás és betétdíj, javítóműhely-hálózat és alkatrész-hozzáférés.
– Hulladékmegelőzés: közintézményi beszerzésekben tartósság és javíthatóság minimumkövetelményekkel.
– Kritikus nyersanyagok: bányászati engedélyek teljes víz- és élőhelyhatás-nyilvánossággal; újrahasznosítási kvóták.
– Akkumulátor-életciklus: letéti díj, gyűjtőpontok, második élet (tárolás), végső újrahasznosítás nyomon követéssel.
– Műanyag és mikroműanyag: egyszer használatos tiltás rendezvényeken, közintézményi szűrők és újratöltő állomások.
Konkrét: 2026-tól minden 500 m² feletti kiskereskedelmi egység köteles helyben javítási pontot működtetni vagy finanszírozni.

8. Egészség, hőstressz és járványkészenlét

– Hőhullám-protokoll a háziorvosoknál: rizikópáciensek listája, telefonos ellenőrzés, hűtési tanácsadás.
– Pollen- és légszennyezési előrejelzés valós idejű kijelzőkkel; zöldfelületi beavatkozások érzékeny helyeken.
– Víz- és élelmiszer-eredetű kockázatok: labor-kapacitás, gyors riasztás, közétkeztetés ellenőrzött beszállítói lánccal.
– Járványtanulás: készletek, védőfelszerelés, teszt- és oltási logisztika, gyakorlatok évente.
– Mentális egészség: ökológiai szorongás és gyász közösségi csoportokkal, iskolai programokkal, zöld önkéntességgel.
Konkrét: 2025 nyarától 35 °C felett automatikusan megnyílnak a hűsítőpontok és SMS-riasztást kapnak a regisztrált rizikócsoportok.

9. Pénzügyi stabilitás és igazságos átmenet

– Önkormányzati költségvetés klímaszűrővel: minden nagy beruházás karbon- és természetpontszámot kap.
– Helyi bankok és biztosítók stressztesztje: időjárási és átállási kockázatok, díjszabás igazítása.
– Energiapazarlás helyett támogatás a háztartási felújításokra; célzott segítség energiaszegénységben élőknek.
– Közösségi energia és tulajdon: lakossági, önkormányzati, vállalati partnerségek tiszta elszámolással.
– Helyi értékáramlás: közbeszerzésben körforgásos és helyi teljesítők pontozása.
Konkrét: 2026-tól az önkormányzati portfólióból kizárjuk a fosszilis bővítési projekteket finanszírozó eszközöket.

10. Kormányzás, részvétel és átláthatóság

– Éves sorsolt polgári klímatanács konkrét mandátummal és költségkerettel; javaslataira a döntéshozónak válaszolnia kell.
– Nyílt adat-dashboard: kibocsátás, energia, víz, zöldfelület, egészség, költségvetés – naprakész és érthető.
– Gyors pilot-mechanizmus: kis léptékben kipróbálni, mérni, tanulni, majd skálázni vagy leállítani.
– Igazságossági vizsgálat: minden intézkedésnél megmutatni, kit érint és hogyan kompenzáljuk a veszteseket.
– Oktatás és készségfejlesztés: iskolai és felnőtt programok a klíma- és természetalap műveltségére.
Konkrét: 2025-től a közgyűlés minden ülésére kötelező egy 10 perces „zöld mérleg” napirendi pont.

11. Információs ökoszisztéma és dezinformáció

– Nyílt forrás-jelölés a városi kommunikációban; állításokhoz linkelt adat és módszertan.
– Helyi tényellenőrző együttműködés civil és akadémiai partnerekkel; gyors válasz a terjedő tévhitekre.
– Közösségi médiában „zöld tények” rovat: rövid, vizuális, adatolt üzenetek.
– Részvételi felület panaszokra és javaslatokra; a beérkező jelzések nyilvános státusza.
– Digitális műveltség program iskolákban és nyugdíjasklubokban.
Konkrét: 2025-től minden nagyobb környezeti ügyhöz kötelezően publikáljuk a géppel olvasható adatcsomagot.

12. Vészhelyzeti felkészültség és kritikus infrastruktúra

– Kockázattérkép: hő, árvíz, aszály, szélvihar, tűz, ipari baleset; prioritás mátrix a beruházásokhoz.
– Ellátási lánc-terv: élelmiszer, víz, energia, gyógyszer, kommunikáció – alternatív beszállítók és készletek.
– Közösségi önkéntes hálózat: képzés elsősegélyből, tűz- és árvízvédelemből, rádiókommunikációból.
– Áramszünet-forgatókönyv: szigetüzem, kézi működtetési protokollok, üzemanyag-minimalizálás.
– Gyakorlatok évente: iskolák, kórházak, szociális intézmények részvételével.
Konkrét: 2026-ig minden óvoda-iskola kap legalább 72 órára elegendő víz- és energia-vészcsomagot.

13. Klíma-migráció helyi kezelése

– Készítsünk előrejelzést a potenciális beáramlásról és az érintett csoportokról (lakhatás, munka, oktatás, egészség). A kapacitásokat negyedévente frissítsük.
– Hozzunk létre befogadási protokollt: gyorsregisztráció, ideiglenes lakhatás, ügyintézési segítség, nyelvi támogatás.
– Illesszük a munkaerőpiaci hiányokhoz a képzéseket, ismerjük el a külföldi képesítéseket gyorsított eljárással.
– Közegészségügyi szűrés és pszichoszociális támogatás érkezéskor, külön fókusz a gyerekekre.
– Közösségi mediáció és helyi mentorhálózat a feszültségek megelőzésére.
Konkrét: 2026-tól minden járási központ működtessen 50 fő/nap kapacitású „első fogadópontot”.

14. Városi hősziget csökkentése

– Hőtérképezés drónnal és műholdas adatokkal; a forró pontokra célzott beavatkozási terv.
– Árnyékolási szabvány köztereken: lombkorona-fedettség minimum, világos burkolat, árnyékolt megállók.
– Építési szabályzat: tető- és homlokzatzöldítés ösztönzése, kötelező vízvisszatartás telken belül.
– Ivókút- és párakapuhálózat a gyalogos főútvonalakon, egészségügyi riasztással összekötve.
– Faállomány-kezelés: őshonos, szárazságtűrő fajlista, gyökértér-védelem, öntözési szenzorok.
Konkrét: 2030-ig 30% városi lombkorona-fedettség a belterület prioritású zónáiban.

15. Biodiverzitás-helyreállítás

– Készítsünk természetvédelmi alapleltárt és célállapot-térképet 2027-re.
– Mozaikos kaszálás, vegyszermentes közterület-kezelés, beporzóbarát sávok.
– Védett élőhelyek pufferzónáinak bővítése, élőhely-rekonstrukciók (láp, mocsár, homokgyep).
– Közösségi örökbefogadás: park- és patakszakasz-gazdák képzéssel és eszközzel.
– Monitoring: lakossági app fajmegfigyeléshez, szakmai validációval.
Konkrét: 2027-től minden új közterületi beültetés 80%-ban őshonos fajokból áll.

16. Talajélet regenerálása

– Települési komposztprogram: zöldhulladékból minőségi komposzt, visszajuttatás közterekre és gazdaságokba.
– Talajszén-mérés mintaterületeken, nyilvános adatokkal; ösztönző kifizetés a javulásért.
– Talajkímélő művelés és takarónövény-keverékek, talajtömörödés-csökkentés.
– Városi fák talajának javítása biokondicionálóval, levegőztetéssel, esővíz-bevezetéssel.
– Peszticid-használat drasztikus csökkentése közterületen; integrált növényvédelem.
Konkrét: 2026-tól a települési komposzt 100%-át helyben hasznosítjuk.

17. Vizes élőhelyek védelme

– Az összes természetes és félig természetes víztest állapotfelmérése és helyreállítási terv.
– Vízfolyások árnyékolása őshonos fákkal, parti sávok visszaállítása.
– Holtágak és kisvizes élőhelyek kotrása, vízutánpótlás természetközeli módon.
– Csapadékvizek előtisztítása esőkertekkel a bevezetés előtt.
– Rekreációs nyomás kezelése: terelés, pallósétányok, érzékeny zónák lezárása.
Konkrét: 2027-ig minden patak mentén legalább 10 m széles védősáv létesül.

18. Invazív fajok kezelése

– Korai észlelés-gyors reagálás protokoll, térképes bejelentő felülettel.
– Éves irtási kampányok prioritási lista alapján, utókövetéssel.
– Dísznövény-kereskedelemben tiltólista és csereprogram őshonos alternatívákkal.
– Talaj- és gépmozgatási előírások a terjedés mérséklésére.
– Oktatás kerttulajdonosoknak, vállalkozóknak, intézményeknek.
Konkrét: 2026-tól tilos invazív dísznövény telepítése.

19. Ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése

– Készítsünk éves „Természet mérlege” kimutatást a költségvetés mellé.
– Hatásvizsgálat nagy projektekre: élőhelyvesztés, víz, szén, hősziget, rekreáció.
– Természetalapú megoldások preferálása ott, ahol költséghatékonyabbak.
– Zöld-kék infrastruktúra értékének beépítése a városi vagyonleltárba.
– Kísérleti kifizetések ökoszisztéma-szolgáltatásokért (pl. vízvisszatartás).
Konkrét: 2027-től minden 100 millió Ft feletti beruházás mellé kötelező természet-mérleg.

20. Ökofolyosók és átjárhatóság

– Zöld folyosóhálózat-terv a városi főgerincek mentén.
– Vadátjárók és ökológiai hidak veszélyes közlekedési csomópontoknál.
– Kerítések és létesítmények természetbarát kialakítása (rések, alagutak kétéltűeknek).
– Vasút és főútvonal menti beültetések őshonos fajokkal.
– Folyamatos monitoring kameracsapdával és jeladós kutatásokkal.
Konkrét: 2028-ig minden új 2×2 sávos szakaszon kötelező legalább 1 nagyvad-átjáró

21. Körforgásos gazdaság

– Közbeszerzésben tartósság, javíthatóság és újrahasználat pontozása.
– Javítóműhely-hálózat támogatása, alkatrész-adatbázis és javítási útmutatók.
– Kötelező többutas csomagolás a városi rendezvényeken és közintézményekben.
– Anyagáram-leltár: legnagyobb hulladékáramok csökkentési terve.
– Vállalkozói inkubáció a körforgásos szolgáltatásoknak.
Konkrét: 2026-tól 500 m² feletti boltokban kötelező javítási pont vagy partnerség.

22. Kritikus nyersanyagok és bányászat

– Teljes környezeti és vízhatás-nyilvánosság minden engedélynél.
– Kötelező újrahasznosítási kvóták a CRMs-t felhasználó ágazatokban.
– Bányajáradékot részben helyi természet-helyreállításra fordítani.
– Közösségi monitoring és független audit a termelés teljes idejére.
– Környezeti biztosítékok és helyreállítási alap előre letétben.
Konkrét: nincs engedély, amíg a záró-rekultiváció finanszírozása nincs letétben.

23. Akkumulátorok teljes életciklusa

– Letéti díj és digitális útlevél minden akkura, a nyomon követéshez.
– Gyűjtőpontok sűrítése, logisztika köz-magán partnerségben.
– Második élet energiatárolóként közösségi projektekben.
– Végső újrahasznosítás hazai kapacitásokkal, szigorú víz- és levegővédelmi ellenőrzéssel.
– Beszállítói átvilágítás: emberi jogi és környezeti kockázatok kezelése.
Konkrét: 2027-re 90% feletti begyűjtési arány kisakkuknál.

24. Műanyag és mikroműanyag

– Egyszer használatos eszközök tiltása minden rendezvényen.
– Újratöltő állomások és vízautomaták hálózata.
– Mosógép- és szennyvíz-mikroszűrők támogatása.
– Csomagolás-tervezési díj a nehezen újrahasznosítható anyagokra.
– Folyók és csatornák rácsos szemétfogói, rendszeres ürítéssel.
Konkrét: 2026-tól kötelező a csapvíz biztosítása ingyen a vendéglátóhelyeken.

25. Cement és acél dekarbonizáció

– Közbeszerzésben beépített szén plafon és EPD-kötelezettség.
– Klinker-arány csökkentése, geopolimer és új kötőanyagok támogatása.
– Hulladékhő és megújuló villamos energia ipari folyamatokhoz.
– Zöldacél beszerzési preferencia (DRI+H₂).
– Újrahasználat és bontott anyag minősítése gyorsított eljárással.
Konkrét: 2027-től minden önkormányzati építkezésnél kötelező EPD és beépített-szén jelentés.

26. Textilipar és fast fashion

– Városi ruhakörforgó és kölcsönző, tisztítással és javítással együtt.
– Bolti visszagyűjtés és minőségi újrahasználat, nemcsak „energetikai hasznosítás”.
– Közintézményi beszerzésnél tartóssági és etikai kritériumok.
– Oktatás: mosási, javítási, hosszabb élettartam-tippek.
– Átláthatóság: ellátási lánc információk megjelenítése a vásárlói felületen.
Konkrét: 2026-tól minden 1000 m² feletti ruhaboltban kötelező javítósarok vagy szerződött partner.

27. Felújítás kontra bontás

– Életciklus-audit és beépített szén kalkuláció bontási engedély előtt.
– Adaptív újrahasználat: raktárból irodát, irodából lakhatást, minimális bontással.
– Anyagmentési terv: bontásnál mentési aránycél, újrahasználati piaccal összekötve.
– Örökség- és identitás-szempontok beépítése az értékelésbe.
– Pénzügyi ösztönzők a felújítás-első megközelítéshez.
Konkrét: 2027-től bontási engedély csak 70% feletti anyagmentési tervvel adható.

28. Megújulók hálózati integrációja

– Gyorsított engedélyezés kis termelőknek, egyszerűsített szabályokkal.
– Negyedéves csatlakozási ablakok és transzparens kapacitás-kiosztás.
– Okosmérők és időalapú tarifák, prosumer-elszámolás egyszerűsítve.
– Helyi kiegyenlítés: energiaközösségi elszámolás utcák/blokkok szintjén.
– Hálózaterősítés célzottan a megújuló gócpontok felé.
Konkrét: 2026-tól minden új társasház előkészített DC-vezetékcsatornával épül.

29. Energiatárolás és rugalmasság

– Közösségi akkucsomagok napelem-telepeknél, átlátható bevételmegosztással.
– Hőtárolás távhőn és nagy fogyasztóknál, olcsó időszakokban töltve.
– V2G/V2B pilot flottáknál, önkormányzati járműparkban.
– Szabályozási szolgáltatásokra belépés helyi aggregátorral.
– Rugalmassági pályázatok épületeknek és ipari fogyasztóknak.
Konkrét: 2027-re minden önkormányzati naperőmű mellé min. 1 órás tároló települ.

30. Távhő zöldítése

– Forrásdiverzifikáció: geotermia, hőszivattyú, ipari hulladékhő.
– Hálózati veszteségcsökkentés és hőmérséklet-lépcső csökkentése.
– Lakossági szabályozhatóság és költség-átláthatóság javítása.
– Új csatlakozások ösztönzése sűrű beépítésű területeken.
– Hűtési szolgáltatás bevezetése nyári csúcsok idején.
Konkrét: 2028-ig a távhőtermelés legalább 40%-a nem-fosszilis forrásból származik.

31. Biogáz és szennyvízenergia

– Települési szerves hulladék és szennyvíz iszap anaerob kezelése.
– Gáz minőségjavítás és betáplálás a hálózatba, vagy helyi áram-/hőtermelés.
– Maradékanyag mezőgazdasági hasznosítása szigorú higiéniai szabályokkal.
– Szag- és zajvédelmi intézkedések, társadalmi elfogadottság növelése.
– Gazdaságossági modell közösségi tulajdonrésszel.
Konkrét: 2027-re 100% szelektív zöld- és élelmiszer-hulladék begyűjtés.

32. Atomenergia vita tárgyilagosan

– Nyílt költség-összevetés alternatívákkal, érzékenységvizsgálattal.
– Üzemanyag-ellátási és geopolitikai kockázatok bemutatása.
– Radioaktív hulladék kezelése, helyszín- és közösségi garanciák.
– Rendszerszintű szerep: alapterhelés vs. rugalmas megújulók.
– Független szakértői audit, civil és tudományos részvétellel.
Konkrét: városi kommunikációban kötelező „pro-kontra” adatlap publikálása minden nagy energiaberuházásról.

33. Energiabiztonság és decentralizáció

– Kritikus intézmények mikrohálózat-tervei szigetüzemre.
– Dízel-függés csökkentése megújuló + tároló kombinációval.
– Helyi biomassza- és hulladékhő-hasznosítás, fenntartható forrásból.
– Tartalék alkatrész- és üzemanyag-készletek, rotációs elvvel.
– Kiberbiztonsági audit az energiarendszer teljes vertikumán.
Konkrét: 2026-ig a vízművek minimum 72 órás önellátási képességgel rendelkeznek.

34. Regeneratív mezőgazdaság

– Talajszén-kifizetés hiteles mérésre építve.
– Táblaszintű vízmegtartás, fás sávok, védőerdősávok.
– Műtrágya- és peszticidfüggés csökkentése, biológiai inputokkal.
– Géppark-megosztás és tudásközpont kistermelőknek.
– Vad- és beporzóbarát gazdálkodás.
Konkrét: 2028-ig a gazdaságok 30%-a takarónövény-programban vesz részt.

35. Városi mezőgazdaság, rövid láncok

– Közösségi kertek, tetőkert-program, vízvételezési ponttal.
– Piac- és logisztikai csomópont helyi termelőknek.
– Közétkeztetés 30% helyi, szezonális alapanyag-céllal.
– Városi komposzt visszaforgatása a termelésbe.
– Képzések: balkonkert, tartósítás, pazarlás-csökkentés.
Konkrét: 2026-tól minden kerületben legalább egy 1 ha-os közösségi gazdaság indul.

36. Élelmiszer-pazarlás felezése

– Éttermi és bolti adományozási platform napi zárással.
– Okos hűtőlánc figyelmeztetések, háztartási tippek.
– Közétkeztetés adagolás-optimalizálás és rutinszintű újrafelhasználás.
– Lejárat-kommunikáció: „minőségét megőrzi” vs. „fogyasztható” külön.
– Biogáz és komposzt utolsó lépcsőként.
Konkrét: 2027-re 50% pazarlás-csökkentés a közintézményekben.

37. Állattartás és fehérjeátállás

– Takarmány-metáncsökkentők és trágyakezelés fejlesztése.
– Menütervezés a közétkeztetésben, heti növényi napokkal.
– Hulladékhő és biogáz integrálása telepeken.
– Állatjólléti normák és antibiotikum-használat csökkentése.
– Fogyasztói edukáció fehérje-diverzifikációról.
Konkrét: 2026-tól minden iskolai menzán heti egy teljesen növényi nap.

38. Agrárerdészet és tájlépték

– Fás-bokros sávok a táblák között, párolgás- és szélerózió-csökkentésre.
– Legelőfásítás árnyékkal és biodiverzitással.
– Vízmegtartó tájgazdálkodás (gyeprács, mikro-tározók).
– Vadkárok megelőzése élőhely-szabályozással.
– Helyi faanyag-értéklánc fejlesztése.
Konkrét: 2028-ig 1000 km új szélfogó és fasor a mezőgazdasági térben.

39. Klíma-egészségügy

– Hőstressz-protokoll a háziorvosi rendszerben.
– Pollen- és vektorfigyelés, célzott irtás és tanácsadás.
– Kórházi hűtési és energia-önellátási tervek.
– Ivóvíz-biztonság és élelmiszer-ellenőrzés megerősítése.
– Lakossági edukáció sérülékeny csoportoknak.
Konkrét: 2025-től 35 °C felett automatikus SMS-riasztás a rizikócsoportoknak.

40. Mentális egészség és ökológiai gyász

– Közösségi beszélgető-körök és szakmai támogatott csoportok.
– Természet-alapú rekreáció és önkéntesség.
– Iskolai programok megküzdési készségekre.
– Segélyvonal és online pszichológiai elsősegély.
– Közösségi terek „zöld menedék” funkcióval.
Konkrét: 2026-ig minden kerületben havi két nyitott öko-mentál csoport.

41. Energiaszegénység

– Célzott felújítási támogatás fogyasztási adatok alapján.
– Szociális tarifa és adósságmegelőző tanácsadás.
– Helyi energia-közösségek bevonása a háztartási termelésbe.
– Ingyenes energia-audit és gyors beavatkozási csomag.
– Közösségi eszközkölcsönző (hőlégfúvó, tömítő, ablakszigetelés).
Konkrét: 2027-re 20 000 energiaszegény háztartás mélyfelújítása országosan.

42. Lakhatás és klíma

– Árvízi és hőstressz-kockázati térkép az ingatlanhirdetések mellett.
– Minimális hűthetőségi és szigetelési követelmények felújításnál.
– Zöld bérlakásprogram alacsony rezsivel.
– Tetőtér- és tetőkert-szabályok egyszerűsítése.
– Építtetői képzések klímaadaptációból.
Konkrét: 2026-tól a használatbavételi engedély feltétele az árnyékolás megléte.

43. Zöld közbeszerzés

– Életciklus-költség és beépített szén szerinti bírálat.
– Újrahasznosított tartalom minimumok.
– Zöld logisztika és csomagolás követelményei.
– Átláthatóság: szerződéses adatok, EPD-k közzététele.
– Innovációs eljárások körforgásos megoldásokra.
Konkrét: 2027-től minden közbeszerzésnél legalább 20% súly a környezeti kritériumoknak.

44. Költségvetés klímaszűrővel

– Projektek karbon- és természetpontszáma a döntések előtt.
– Költség-haszon elemzésbe beépített externáliák.
– Zöld kötvény és klíma-alap helyi beruházásokra.
– Negyedéves előrehaladási jelentés nyílt adatokkal.
– Független felügyeleti bizottság civil részvétellel.
Konkrét: 2026-tól nincs nagy projekt nyilvános klímaszűrő nélkül.

45. Helyi valuták és demurrage pilotok

– Romló helyi utalvány közmunkák, felújítások finanszírozására.
– Digitális demurrage mechanizmus átlátható könyveléssel.
– Elfogadóhely-hálózat helyi vállalkozásokkal.
– Hatáselemzés: forgalmi sebesség, helyben maradó érték.
– Jogszabályi megfelelés és adatvédelem biztosítása.
Konkrét: 12 hónapos pilot egy 20 000 fős városrészben, havi nyilvános beszámolóval.

46. Kármentesítés és „szennyező fizet”

– Környezeti jogsegély-alap és stratégiai pereskedés támogatása.
– Történelmi szennyezések feltárása, felelősök azonosítása.
– Monitoring és nyílt adatok a lakosság védelméért.
– Ideiglenes forgalomkorlátozás és területzárás szükség esetén.
– Rehabilitáció természet-alapú megoldásokkal.
Konkrét: 2026-tól minden nagy ipari üzem kötelező, nyilvános környezeti biztosítékkal működik.

47. Pénzügyi kockázat és átállási tervek

– Banki és biztosítói stressztesztek helyi kitettségekre.
– Portfólió-karbonlábnyom mérése és csökkentési terv.
– Zöld hitelek és garanciák felújításokra, megújulókra.
– Fosszilis-kitettség fokozatos kivezetése.
– Katasztrófa-kötvények és biztosítási megoldások önkormányzatoknak.
Konkrét: 2027-re az önkormányzati befektetések 0% fosszilis bővítési projektet finanszíroznak.

48. Részvételi klímatanácsok

– Évenként sorsolt polgári tanács, szakértői háttérrel és költségkerettel.
– Ajánlásaira a testület köteles hivatalos választ adni határidővel.
– Közösségi ötlet- és pilot-pályázatok kiírása.
– Visszacsatolás: mi valósult meg, miért nem és mikor.
– Bevont célcsoportok: fiatalok, idősek, vállalkozók, civilek.
Konkrét: 2025-től minden nagy döntés előtt minimum egy 3 napos polgári panel.

49. Dezinformáció és átláthatóság

– Nyílt adatok és módszertanok közzététele minden állítás mellé.
– Független tényellenőrző partnerség és gyors válasz protokoll.
– Közösségi jelzőrendszer álhírekre, visszajelzéssel a bejelentőknek.
– Média- és digitális műveltségi képzések.
– Kommunikációs kódex az intézményeknek.
Konkrét: 2025-től minden környezeti sajtóközleményhez adatcsomag linket csatolunk.

50. Tudásközpont és mérőszámok

– Helyi klíma-PMO: célok, ütemterv, kockázatok, felelősök.
– Dashboard naprakész mutatókkal (energia, víz, levegő, biodiverzitás, pénzügy).
– Pilotok értékelése és skálázási szabályok.
– Nyílt forráskódú eszköztár és adatmegosztás.
– Évenkénti közösségi jelentés és vitanap.
Konkrét: 2026-ig indul a nyílt online dashboard, hetente frissülő adatokkal.