A pártrendszer nélküli részvételi demokrácia – történelmi léptékű és elkerülhetetlen fordulat

Sokan úgy gondolják, hogy a pártok nélküli részvételi demokrácia csak egy „szép utópia”. Pedig valójában történelmi léptékű és szükségszerű átalakulásról van szó. Nem egy új reform a sok közül, hanem olyan változás, ami a korábbi nagy fordulópontokhoz mérhető.

Mekkora változásról beszélünk?

A részvételi demokrácia bevezetése nem kisebb fordulat, mint:

1. A feudális rend felbomlása → polgári demokrácia kialakulása
   A születési előjogokat felváltotta a jogegyenlőség és a választás joga.
   Most hasonló a helyzet: a pártok és képviselet helyett a közvetlen részvétel kerül előtérbe.
2. A monarchiák bukása → Nemzetállamok és alkotmányos berendezkedések megszületése
   A XIX. században új intézményeket hoztak létre, amelyek a régi rendet váltották fel. A királyok abszolút hatalmát korlátozták, és megjelent a népszuverenitás.
   Most új közösségi intézmények – tanácsok, online szavazások, rotálódó testületek – teremtenek alapot a részvételi döntéshozatalhoz.
3. Kelet-európai rendszerváltások (1989–1990)
   Az egypártrendszer helyére többpárti demokrácia és piacgazdaság lépett.
   Most a pártrendszer meghaladása, és a közvetlen részvétel bevezetése jelenti az új szintet.
4. Digitális forradalom
   Az internet lebontotta a közvetítők monopóliumát az információ átadásában.
   A részvételi demokrácia ugyanezt teszi a politikában: közvetlen bevonást, decentralizált döntést tesz lehetővé.
5. Közösségi önigazgatás (Zapatisták, Rojava)
   – Zapatisták (Mexikó): őslakos közösségek, amelyek a kormány helyett saját tanácsaik révén irányítják településeiket. Fontos számukra az egyenlőség, a közös döntés, a visszahívhatóság és a közösségi földtulajdon.
   – Rojava (Észak-Szíria): egy többnemzetiségű, háború közepén létrejött önkormányzati rendszer, ahol kurdok, arabok, asszírok együtt hoznak döntéseket tanácsokban. A hatalom decentralizált, a nők egyenlő szerephez jutnak, és minden döntés közösségi fórumokon születik.
6. Bibliai párhuzamok
7. Párhuzam a Lutheri reformációval
8. Johannes Althusius elvei

Ezek azt mutatják, hogy a helyi döntés, a rotáció és a visszahívhatóság valós alternatívát jelenthet.

Mi a közös ezekben a fordulatokban?

• Hatalom társadalmasítása: a privilégiumok helyett közös felelősség.
• Képviselet helyett részvétel: nem mások döntenek, hanem mi magunk.
• Centralizáció helyett decentralizáció: döntések helyi szinten születnek.
• Analóg állam helyett digitális részvétel: papíralapú bürokrácia helyett nyilvános, online eszközök.

Miért radikális a részvételi demokrácia?

1. Teljesen új hatalomszemlélet: a politikai hatalom közvetlenül gyakorolható.
2. Az államszerkezet átalakul: a parlament, a pártok és a klasszikus választási rendszer háttérbe szorulnak.
3. Új társadalmi normák kellenek: vitakultúra, felelősségvállalás, közösségszervezés.

Ez nem egyszerű reform, hanem új társadalmi szerződés.

Miért van erre szükség?

1. A pártelitek elszakadtak a társadalomtól

A pártok saját fennmaradásukat és hatalmukat védik, nem az emberek közös ügyeit.

• Zárt, hierarchikus logikában működnek.
• A finanszírozás és a kampánykényszer torzítja a döntéseiket.
• Nem a szolgálatot, hanem a hatalmat tekintik elsődlegesnek.

2. Többszörös rendszerválság („polikrízis”)

A válságok ma összekapcsolódnak, és együtt bénítják a társadalmat:

• Környezetválság: klímaváltozás, élőhelypusztulás.
• Gazdasági válság: egyenlőtlenség, lakhatási gondok, megélhetési nehézségek.
• Társadalmi válság: bizalomhiány, közösségek széthullása.
• Információs válság: manipuláció, álhírek, algoritmusvezérelt közbeszéd.
• Politikai válság: kiüresedett demokrácia, szélsőségek erősödése.

Ezekre a mai pártok nem tudnak hiteles és tartós választ adni.

3. Az emberek kizárása a döntésekből

A legtöbben azt érzik:

• nincs valódi beleszólásuk a közpénzek felhasználásába,
• nem férnek hozzá a döntések hátteréhez,
• a „részvétel” csak látszat, nem valós befolyás.

Ez a kirekesztettség nemcsak frusztrációt szül, hanem szétveri a társadalmi együttműködést is.

Miért szükségszerű a részvételi demokrácia?

A jelenlegi rendszer egyre kevésbé képes fenntartható módon működni. A részvételi demokrácia nem „egy opció a sok közül”, hanem az egyetlen észszerű válasz a válságokra.

• Legitimitásválság helyett valódi legitimitás
  A döntések közvetlen részvétellel, átlátható folyamatban születnek.
• Reaktív helyett proaktív társadalom
  Nem utólag reagálunk krízisekre, hanem közösen megelőző, hosszú távú döntéseket hozunk.
• Passzivitás helyett cselekvés
  A választói szerep helyett folyamatos részvétel, közös tanulás és cselekvés lesz a norma.
• Centralizált hatalom helyett felelősségmegosztás
  A döntések helyben születnek, és minden szinten számon kérhetők.

Miért sürgős mindez?

Az idő nem a jelenlegi rendszer oldalán áll.

• Az ökológiai és gazdasági problémák gyorsulnak.
• A társadalmi bizalom fogy.
• Az intézmények legitimitása gyengül.

Minél tovább marad a mostani struktúra, annál mélyebb a válság, annál kisebb az esély a békés átmenetre. A részvételi demokrácia ezért nem egy „szép jövőbeli terv”, hanem itt és most szükséges lépés.