„Minden közösség, amely közösen dönt, már a részvételi demokráciát építi.”

Az út
Részvételi demokrácia Magyarországon

Az eseti kezdeményezésektől a teljes rendszerig

Ez egy hosszú folyamat. Nem a pártok betiltásáról szól, hanem a kiváltságok megszüntetéséről, a döntések közösségi kézbe adásáról és a hatalom valódi megosztásáról.

Miért van szükség új politikai rendre?

A mai magyar politikai rendszer teljes egészében a pártok köré épül.

• Csak pártok állíthatnak országos listát a választásokon.
• A pártok közvetlen, sok-sok milliárdos állami támogatást kapnak.
• A törvényhozásban, a médiában és a politikai intézményekben kiemelt szerepük van.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a politikai hatalom kizárólag a pártok kezében van. Az állampolgárok szerepe négyévente a szavazásra korlátozódik. A választás után a társadalom többsége évekre elveszíti a beleszólását abba, hogyan alakul az ország.

A részvételi demokrácia ennek a logikának a gyökeres átalakítását jelenti. Lényege, hogy a döntések visszakerülnek a közösségekhez és az emberekhez. Nem a pártok programjai és hatalmi játszmái határozzák meg, mi történik, hanem az állampolgárok közvetlen részvétele.

A részvételi demokrácia lényege

A részvételi demokrácia azt jelenti, hogy:

• helyi és országos szinten is a közösségek maguk vitatják meg a fontos kérdéseket,
• a döntésekbe minden érintett állampolgárnak beleszólása van,
• a hatalom alapja nem a pártprogram, hanem az emberek folyamatos részvétele és ellenőrzése.

Ez nem egy új párt létrehozását jelenti. A részvételi demokrácia nem párt, nem pártellenes mozgalom, hanem egy új politikai logika. A pártok megmaradhatnak egyesületként, mert a társulási szabadság alapjog, de elveszítenék kiváltságaikat:

• nem kapnának állami finanszírozást,
• nem birtokolnák a döntéshozatal kizárólagos jogát.

Így a pártok létezhetnének, de nem a társadalom feje fölött döntenének, hanem legfeljebb véleményt formálnának. A politikai döntések középpontja a közösségek lennének.

A jelenlegi részvételi kezdeményezések: fontosak, de korlátozottak

Az utóbbi években Magyarországon és más országokban is megjelentek részvételi kezdeményezések. Ilyen például a közösségi költségvetés: amikor a lakosok szavazhatnak kisebb összegek felhasználásáról.

Ezeknek több előnyük van:

• megmutatják, hogy az emberek képesek közösen dönteni,
• gyakorlati tapasztalatot adnak a vitáról és a kompromisszumról,
• erősítik a közösségi tudatot és a bizalmat.

De mégsem elegendők, mert:

• esetiek: mindig a politikai vezetés jóindulatán múlnak, bármikor megszüntethetők,
• korlátozottak: csak a költségvetés kis részéről szólnak, a nagy ügyek továbbra is a politikusok kezében vannak,
• nincs jogi garancia: a közösségi részvétel nem kötelező jog, hanem lehetőség – amit a politika bármikor megvonhat.

Ezért ezek inkább átmeneti állomások: fontos gyakorlóterek, de nem helyettesítik a valódi részvételi demokráciát.

Hogyan lehet érvényt szerezni a részvételi demokráciának?

Két út vezet a változáshoz, amelyek párhuzamosan haladhatnak:

1. Társadalmi építkezés alulról

• Egyre több helyi közösség szerveződik, ahol az emberek közösen döntenek saját ügyeikről.
• Minél több ilyen közösség van, annál nagyobb társadalmi súlyt képviselnek. Ez a súly nem szavazatszám, hanem nyomás és legitimáció, amit a politika nem hagyhat figyelmen kívül.

2. A jelenlegi jogi keretek átalakítása odafentlent

Ahhoz, hogy a közösségi döntések valóban kötelezőek legyenek, törvénybe kell foglalni őket.

• Ez parlamenti úton lehetséges, hiszen az Országgyűlés alkotja a törvényeket.
• Ezért szükséges lehet, hogy a részvételi közösségek küldöttei induljanak a választásokon – akár önállóan, akár technikai pártként, hogy listát is állíthassanak
• Ezek a képviselők nem pártprogramot vinnének, hanem a részvételi demokrácia jogi és intézményi kereteit hoznák létre törvényi szinten.

Miért szükséges a jogi háttér?

Elkerülhetetlen, hogy:

• a közösségi döntések törvényes erőt kapjanak,
• létrejöjjenek a részvételt biztosító mechanizmusok,
• az állampolgárok valóságosan részt vegyenek a döntések előkészítésében és ellenőrzésében.

Az Európai Unióval való összeegyeztethetőség

Felmerül a kérdés: ha Magyarország bevezetné a részvételi demokráciát, összeegyeztethető lenne-e ez az EU jogával?

A válasz: igen.

• Az EU alapértéke a demokrácia, de nem írja elő, hogy csak pártalapú képviseleti rendszer létezhet.
• A tagállamok maguk döntik el, milyen berendezkedést alkalmaznak: parlamentáris, elnöki vagy részvételi.
• A lényeg, hogy legyen demokratikus legitimáció és jogbiztonság.

Ezért a részvételi demokrácia nem ellentétes az EU jogával.

• A pártok működhetnek egyesületként, de kiváltságaik megszüntethetők.
• Az EU csak akkor avatkozna be, ha Magyarország megsértené az alapjogokat, például betiltaná a politikai szerveződéseket.

Kivétel az Európai Parlament választása.

• Az EP-választásokat közvetlen uniós jog szabályozza.
• Minden tagállamnak pártlistás vagy jelöltes választást kell tartania.
• Ezért Magyarország ott nem vezethetne be teljes részvételi rendszert.
• De a közösségek itt is eldönthetik, kiket indítanak: kifelé „párt”, befelé „közösségi felhatalmazás” formájában.

---

Kizárt, hogy ha idáig eljutottál, ne merült volna fel benned a közelgő választások kérdése és annak kapcsolata a részvételi demokráciához. Ez azonban minden közösség saját feladata: átgondolni, megvitatni, és közösen képviselni a döntését.