A jogi és intézményi változások nem egyéni ambíciók vagy önjelölt vezetők kezdeményezései, hanem nyílt, széles körű közösségi igény, párbeszéd eredményei lehetnek, csak akkor és úgy, amikor az ország lakossága ezt valóban szükségesnek érzi.
Társadalmi Szerződés
– vitaindító tervezet
E Társadalmi Szerződés a magyar nép akaratából született, és annak közvetlen kifejeződése.
A szerződés a közösségi önrendelkezés és a jövő nemzedékek iránti felelősség maradandó alapja.
Tartalomjegyzék
II. Alapvető jogok és kötelezettségek 7
Eljárási garanciák és tisztességes eljárás 7
Személyi szabadság és biztonság 8
Véleménynyilvánítás és információszabadság 8
Mozgás és tartózkodás szabadsága 9
Állampolgárság és menedékjog 9
Család, gyermekek és idősek jogai 10
Oktatáshoz és tudományhoz való jog 10
Munka és szociális biztonság 10
Környezet és jövő nemzedékek életfeltételei 11
Kulturális és kisebbségi jogok 11
Fogyatékossággal élő személyek jogai 12
Egyenlő bánásmód speciális garanciák 12
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés 12
Gazdasági tevékenység szabadsága 12
Korlátozási klauzula és vészhelyzeti eltérések 12
Jogorvoslat és intézményi védelem 13
Záró és értelmező rendelkezések 13
III. Közösségi döntéshozatal rendszere 14
Helyi közösségek döntéshozatala 14
Küldöttek rendszere és visszahívás 15
Országos döntéshozó testületek 16
Digitális részvétel és garanciák 17
Nyilvánosság és átláthatóság 18
Határidők, eljárási rend, vegyes rendelkezések 20
Záró rendelkezések e fejezethez 20
Általános elvek és jogállás 21
Közösségi önkormányzatok hálózata 21
Szabályozó és ellenőrző intézmények 23
Fegyveres erők és rendvédelem civil kontrollja 23
Közszolgálat és tisztségviselők jogállása 24
Normaközzététel és jogalkotási eljárás 24
Határidők és eljárási biztosítékok 24
Szankciók és jogkövetkezmények 25
Záró rendelkezések e fejezethez 25
V. Gazdasági és társadalmi berendezkedés 26
Közpénzek kezelése és átláthatósága 26
Részvételi költségvetés rendszere 26
Közvagyon és stratégiai ágazatok kezelése 26
Szociális védelem és szolidaritás 27
Közbeszerzés és antikorrupció 27
Költségvetési fegyelem és adórendszer 28
Helyi gazdaság és közösségi vállalkozások 28
Lakhatás és közszolgáltatások 28
Jövő nemzedékek gazdasági védelme 28
Határidők, végrehajtás, ellenőrzés 29
Szankciók és jogkövetkezmények 29
Záró rendelkezések e fejezethez 29
VI. Környezet és jövő nemzedékek védelme 34
Természeti erőforrások közösségi tulajdona 34
Fenntarthatóság és elővigyázatosság elve 34
Jövő nemzedékek képviselete 34
Környezeti károkért való felelősség 35
Környezeti információk és részvétel 35
Határidők, végrehajtás, ellenőrzés 35
Szankciók és jogkövetkezmények 35
Záró rendelkezések e fejezethez 36
VII. Nemzetközi kapcsolatok 37
Nemzetközi jog és a társadalmi szerződés viszonya 37
Szerződéskötés, ratifikáció, kilépés 37
Nemzetközi képviselet és diplomácia 38
Béke, biztonság, fegyveres erők külföldi alkalmazása 38
Szankciók és exportkontroll 39
Emberi jogok a külkapcsolatokban 39
Konzuli védelem és diaszpóra 39
Határon átnyúló önkormányzati és közösségi együttműködés 39
Nemzetközi fejlesztés és humanitárius segítség 39
Külkereskedelem és befektetések 40
Adatáramlás és kiberbiztonság 40
Nyilvánosság és elszámoltathatóság a külügyekben 40
Záró rendelkezések e fejezethez 41
A társadalmi szerződés módosításának rendje 42
Társadalmi Szerződés
Vitaindító tervezet
I. Alapelvek és célok
1. §
(1) Magyarország államformája közvetlen, részvételi demokrácia.
(2) A közhatalom forrása a nép; a nép hatalmát elsődlegesen közvetlen döntéshozatali eljárásokban gyakorolja.
(3) A képviseleti jellegű szerveződések a közvetlen döntéshozatal kiegészítői, nem helyettesítői.
(4) Politikai pártok hatalomgyakorlására és közhatalmi monopolhelyzet kialakítására nincs felhatalmazás.
2. §
(1) A népszuverenitás oszthatatlan és nem ruházható át maradéktalanul semmely szervre.
(2) A szuverenitás gyakorlása helyi, regionális és országos szinten történik, egymásra épülő, önálló legitimációjú eljárásokban.
(3) A közvetlen döntés elsőbbséget élvez minden egyéb döntéshozatali formával szemben.
3. §
(1) A társadalmi szerződés a magyar alkotmányosság korábbi értékeit és vívmányait megőrzi, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság, a hatalommegosztás és az alapjogok védelmének elvét.
(2) A korábbi alkotmányos gyakorlat és elvek a részvételi demokrácia rendjéhez igazítva alkalmazandók.
(3) E társadalmi szerződés rendelkezései elsőbbséget élveznek minden ellentétes jogszabállyal szemben.
4. §
(1) A szubszidiaritás elve irányadó: az ügyek azon a szinten kerülnek eldöntésre, ahol keletkeznek és végrehajthatók.
(2) A közösségi önrendelkezés elsőbbsége alapján a helyi közösségek ügyeiben az országos szervek beavatkozása csak kifejezett felhatalmazás alapján engedhető meg.
(3) A felsőbb szintű beavatkozást szigorú szükségességi és arányossági teszt igazolja.
5. §
- (1) A részvételi demokrácia alapelvei:
a) nyilvánosság és átláthatóság;
b) elszámoltathatóság és visszahívhatóság;
c) közvetlen döntéshozatal elsőbbsége;
d) részvételi egyenlőség és befogadás;
e) a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása;
f) tisztesség, integritás és korrupciómentesség;
g) a közjavak és közpénzek felelős kezelése.
(2) Ezen alapelvek sérelme a döntés semmisségét vagy végrehajtásának felfüggesztését eredményezi.
6. §
(1) A közhatalom gyakorlásával kapcsolatos minden adat, dokumentum és döntés nyilvános, kivéve a jogszabályban meghatározott, szűken értelmezett kivételeket.
(2) A közzététel gépileg olvasható, kereshető és újrafelhasználható formában történik; elmulasztása az eljárás érvénytelenségéhez vezethet.
(3) A közzététel legkésőbb a döntéshozatalt követő 72 órán belül esedékes.
7. §
(1) Minden közhatalmat gyakorló személy és testület rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik.
(2) A megbízatás bármikor visszavonható a közösség döntésével.
(3) A visszahívás szabályait a társadalmi szerződés további fejezetei részletezik; e klauzula a visszahívhatóság elvi alapját rögzíti.
8. §
(1) A részvétel joga minden nagykorú állampolgárt megillet megkülönböztetés nélkül.
2) A közösségi eljárások biztosítják a nők, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok tényleges részvételét.
(3) Az akadálymentesítés és az ésszerű alkalmazkodás kötelező.
9. §
(1) A jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása minden állami és közösségi döntés kötelező mércéje.
(2) Visszafordíthatatlan természeti, társadalmi vagy gazdasági károkozás kockázata esetén az elővigyázatosság elve alkalmazandó.
(3) A jövő nemzedékek képviseletét független intézmény látja el, amely vétójoggal élhet az e klauzula súlyos sérelme esetén.
10. §
(1) A közpénzek és közvagyon a közösség tulajdonát képezik; kezelésük átlátható és elszámoltatható.
(2) A felhasználás elsődleges célja a közérdek és a részvétel feltételeinek biztosítása.
(3) A közjavak privatizációja vagy tartós elidegenítése csak közvetlen döntéssel engedhető meg.
11. §
1) A jogállamiság és a jogbiztonság elve sérthetetlen.
(2) A szabályok világosak, előreláthatók és következetesen alkalmazandók.
(3) Visszaható hatályú jogalkotás tilos, kivéve, ha az az egyén javára szolgál.
12. §
(1) E társadalmi szerződés normái kötelezőek minden szervre és személyre.
(2) Jogszabályi kollízió esetén e fejezet alapelvei szerint kell értelmezni az alsóbb szintű normákat; ellentmondás esetén e társadalmi szerződés az irányadó.
13. §
(1) A részvétel javára, az alapjogok és a közérdek egyensúlyát tiszteletben tartva kell értelmezni minden szabályt.
(2) Kétség esetén a nyilvánosság és az átláthatóság elve élvez elsőbbséget.
(3) Az arányosság és szükségesség elve minden jogkorlátozás mércéje.
14. §
(1) A közösségi részvétel békés, erőszakmentes keretek között zajlik.
(2) A politikai erőszak és megfélemlítés tilos; a jogsértések fokozott szankcióval sújtandók.
15. §
(1) A közhatalom gyakorlásában a tisztesség és az összeférhetetlenség-mentesség alapkövetelmény. (2) Ajándék, előny vagy befolyás vásárlása tilos. (3) A lobbitevékenység nyilvános és nyomon követhető; rejtett befolyásolás esetén a döntés semmis.
16. § (1) A közvetlen részvétel digitális eszközeit az állam biztosítja és fenntartja.
(2) A digitális hozzáféréshez való jog része a politikai részvétel jogának.
(3) Minden digitális rendszer auditált, biztonságos és alternatív, nem digitális csatornával kiegészített.
17. §
(1) A közösségi részvétel tiszteletben tartja Magyarország kulturális és nyelvi sokszínűségét.
(2) Kisebbségi közösségek ügyeiben anyanyelvi részvétel és tájékoztatás biztosítandó.
(3) A nyelvi jogok gyakorlása nem korlátozhatja a részvétel egységes garanciáit.
18. §
1) Magyarország a nemzetközi közösség tagjaként a béke, az emberi jogok és a kölcsönös előnyök elve szerint működik együtt.
(2) Nemzetközi kötelezettségvállalás közvetlen döntéshez kötött, ha az a polgári jogokat vagy a közjavakat érdemben érinti.
19. §
(1) Az állam és a közösségek célja a szabadság, a méltányosság, a társadalmi szolidaritás és a közjavak felelős kezelése.
(2) A célok megvalósításához szükséges intézményi és eljárási garanciákat törvények és közösségi szabályok részletezik.
(3) A célokkal ellentétes jogalkalmazás ellen hatékony és gyors jogorvoslat biztosítandó.
20. §
1) E fejezet rendelkezései a társadalmi szerződés hatálybalépésével azonnal alkalmazandók.
(2) Az ellentétes jogszabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni e fejezet elveivel.
(3) Az átmenet során a részvételi jogok és az átláthatóság garanciái nem korlátozhatók.
21. §
(1) E fejezet az egész társadalmi szerződés értelmezési és működési alapja.
(2) Minden állami és közösségi szerv köteles tevékenységét e fejezet céljaihoz és elveihez igazítani.
II. Alapvető jogok és kötelezettségek
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az alapvető jogok minden embert megilletnek, megkülönböztetés nélkül.
(2) Az alapvető jogok tisztelete, védelme és érvényesítése az állam és a közösségek elsőrendű kötelezettsége.
2. §
(1) Az alapjogok közvetlenül alkalmazandók.
(2) Közvetlen horizontális hatályuk van minden olyan természetes és jogi személyre, amely közfeladatot lát el vagy közszolgáltatást nyújt.
3. §
(1) Az alapjogokra vonatkozó bármely korlátozás csak törvényben, kifejezett felhatalmazással, szükséges és arányos módon állapítható meg.
(2) A jog lényeges tartalma nem korlátozható.
4. §
(1) Nem derogálható jogok: élethez való jog; kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma; rabszolgaság tilalma; visszaható hatályú büntetőjog tilalma; jogalanyiság elismerése; a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosításához fűződő elv.
(2) Válsághelyzetben más jogok is csak ideiglenesen és a lényeges tartalom érintése nélkül korlátozhatók.
Méltóság és egyenlőség
5. §
(1) Az emberi méltóság sérthetetlen.
(2) Minden közhatalmi és közösségi eljárásban a méltóság tisztelete elsődleges mérce.
6. §
(1) Az egyenlő bánásmód elve kötelező.
(2) Tilos a hátrányos megkülönböztetés különösen nem, életkor, fogyatékosság, etnikai hovatartozás, nyelv, vallás, meggyőződés, szexuális irányultság, vagyoni helyzet, származás vagy bármely más helyzet alapján.
7. §
(1) Megkülönböztetés elleni védelem érdekében pozitív intézkedések tehetők a hátrányok kiegyenlítésére.
(2) A pozitív intézkedés átmeneti és arányos legyen, kizárólag a tényleges egyenlőség előmozdítására.
Eljárási garanciák és tisztességes eljárás
8. §
(1) Mindenkinek joga van a tisztességes, nyilvános és ésszerű határidőn belüli eljáráshoz független és pártatlan bíróság előtt.
(2) A hatósági és közösségi eljárásokban az ügyfelet megilleti a meghallgatás joga és az iratbetekintés.
9. §
(1) A büntetőeljárásban vélelem szól az ártatlanság mellett.
(2) Senki nem kötelezhető önmaga ellen vallomást tenni.
(3) Ügyvédi segítséghez való jog biztosítandó már az első kihallgatástól.
10. §
(1) A jogorvoslathoz való jog minden közhatalmi és közösségi döntéssel szemben biztosított.
(2) A jogorvoslat halasztó hatályát törvény korlátozhatja, ha a közérdek védelme ezt szükségessé teszi.
11. §
(1) Jogbizonytalanság esetén az értelmezés az alapjogok érvényesülésének irányába mutasson.
(2) A bizonyítási teher a korlátozás szükségességét állító szervet terheli.
Személyi szabadság és biztonság
12. §
(1) Mindenkit megillet a személyi szabadság és biztonság.
(2) Szabadságelvonás csak törvényben meghatározott okból, bírói felülvizsgálat mellett lehetséges.
13. §
(1) Letartóztatásról az érintettet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(2) A bíróság a szabadságelvonás jogszerűségéről 48 órán belül dönt.
14. §
(1) Kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilos.
(2) A fogvatartási körülményeknek meg kell felelniük az emberi méltóság követelményeinek.
Magánélet és adatvédelem
15. §
(1) Mindenkit megillet a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása.
(2) Lakásba hatóság csak törvényben meghatározott eljárás szerint, bírói engedéllyel léphet be.
16. §
(1) A személyes adatok védelme alapjog.
(2) Adatkezelés csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból, a szükségesség és arányosság elvének betartásával végezhető.
17. §
(1) A levelezés, kommunikáció és adatforgalom titka sérthetetlen.
(2) Titkos információszerzés csak bírói engedéllyel, szűk körben és időben korlátozottan végezhető.
Véleménynyilvánítás és információszabadság
18. §
(1) Mindenkinek joga van véleményét szabadon kinyilvánítani és terjeszteni.
(2) A sajtó és a médiaplatformok szabadsága biztosított.
19. §
(1) A közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez mindenkinek joga van.
(2) A közérdekű adatok visszatartása csak törvényben, szűken értelmezett kivételekkel megengedett.
20. §
(1) A gyűlöletre uszítás és az erőszakra buzdítás nem áll az alkotmányos védelem alatt.
(2) A korlátozásnak szűk körűnek és szigorúan szükségesnek kell lennie.
Gyülekezés és egyesülés
21. §
(1) A békés gyülekezés joga alapjog.
(2) Gyülekezést csak közvetlen és súlyos közbiztonsági veszély esetén lehet korlátozni.
22. §
(1) Mindenkinek joga van szervezetet alapítani és ahhoz csatlakozni.
(2) A szervezetek átláthatóan működnek; a közpénzekkel gazdálkodó szervezetekre a közpénz-átláthatósági szabályok irányadók.
Részvételi politikai jogok
23. §
(1) A polgárokat megilleti a közvetlen részvétel joga: népszavazás, népi kezdeményezés, közösségi fórum, digitális szavazás.
(2) A részvételhez szükséges eszközöket az állam köteles biztosítani.
24. §
(1) Minden nagykorú állampolgár egyenlő szavazati joggal rendelkezik a közösségi és országos döntésekben.
(2) A szavazás titkossága és azonos értékűsége biztosítandó.
25. §
(1) A küldöttek választásához és visszahívásához való jog alapjog.
(2) A részvételi politikai jogok gyakorlása diszkrimináció nélkül biztosítandó.
Mozgás és tartózkodás szabadsága
26. §
(1) Mindenkinek joga van az ország területén szabadon mozogni és lakóhelyét megválasztani.
(2) Elhagyhatja az országot és visszatérhet; korlátozás csak törvényi feltételekkel engedhető meg.
Állampolgárság és menedékjog
27. §
(1) Az állampolgárság elismerése és megszerzése törvényben szabályozott, méltányos és átlátható eljárásban történik.
(2) Senki nem fosztható meg önkényesen állampolgárságától.
28. §
(1) Üldözés elől menedéket kérő személyt a non-refoulement elv szerint védelem illet meg.
(2) Menekültügyi eljárásban tisztességes eljárás és jogi segítség biztosítandó.
Család, gyermekek és idősek jogai
29. §
(1) A családi élet tisztelete alapjog.
(2) A gyermek mindenek felett álló érdeke irányadó minden őt érintő döntésben.
30. §
(1) Minden gyermeknek joga van a védelemhez, gondoskodáshoz és az oktatáshoz való hozzáféréshez.
(2) A gyermekek elleni erőszak, kizsákmányolás és elhanyagolás tilos.
31. §
(1) Az időseket megilletik a méltósághoz, az önálló élethez és a társadalmi részvételhez szükséges támogatások.
(2) Az egyedül élő és kiszolgáltatott idősek védelme külön intézkedésekkel biztosítandó.
Oktatáshoz és tudományhoz való jog
32. §
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz.
(2) Az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező; a középfokú és felsőfokú oktatáshoz való hozzáférés képesség és teljesítmény alapján biztosítandó.
33. §
(1) A tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadsága biztosított.
(2) Az akadémiai szabadság intézményi garanciái törvényben rögzítendők.
Munka és szociális biztonság
34. §
(1) Mindenkinek joga van a munkához és a tisztességes munkafeltételekhez.
(2) Kollektív alku és sztrájk joga biztosított a közrend és a létfontosságú szolgáltatások védelmével összhangban.
35. §
(1) A tisztességes bérhez és a pihenéshez való jog biztosított.
(2) Kényszermunka tilos.
36. §
(1) Mindenkit megillet a szociális biztonság.
(2) A megélhetési minimumot garantáló ellátások rendszere törvényben biztosítandó.
Lakhatáshoz való jog
37. §
(1) A méltó lakhatáshoz való jog érvényesítése állami és közösségi feladat.
(2) Kilakoltatás csak törvényes eljárásban, méltányos elhelyezési megoldással és jogorvoslattal lehetséges.
Egészséghez való jog
38. §
(1) Mindenkinek joga van a megelőző egészségvédelemhez és az elérhető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz.
(2) Közegészségügyi veszély esetén a szükséges korlátozások arányosan és időben korlátozottan alkalmazhatók.
39. §
(1) A mentális egészség védelme az egészséghez való jog része.
(2) Kényszerkezelés csak szigorú jogi garanciák mellett, bírói felülvizsgálattal alkalmazható.
Környezet és jövő nemzedékek életfeltételei
40. §
(1) Mindenkinek joga van egészséges környezethez.
(2) A természeti erőforrások megőrzése és kíméletes használata kötelező állami és közösségi feladat.
41. §
(1) A jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása kötelező mérce minden közpolitikai döntésnél.
(2) Visszafordíthatatlan károkozással járó tevékenység nem engedélyezhető.
42. §
(1) Környezeti információk nyilvánosak.
(2) Környezeti jogsérelmek esetén közérdekű kereset indítható civil szervezet vagy állampolgári csoport által.
Kulturális és kisebbségi jogok
43. §
(1) A kulturális életben való részvételhez való jog biztosított.
(2) A kulturális örökség védelme állami és közösségi feladat.
44. §
(1) A nemzeti és etnikai kisebbségek joga az identitás megőrzéséhez, nyelvhasználathoz és önszerveződéshez biztosított.
(2) Kisebbségi önkormányzatok és intézmények létrehozása törvény szerint biztosítandó.
Tulajdon és közvagyon
45. §
(1) A tulajdonhoz való jog tiszteletben tartandó.
(2) A közjavak és stratégiai erőforrások elsődlegesen közösségi tulajdonban állnak.
46. §
(1) Kisajátítás csak közérdekből, törvényben meghatározott esetekben, teljes és azonnali kártalanítás mellett lehetséges.
(2) Közvagyon elidegenítése közvetlen döntéshez kötött.
Digitális jogok
47. §
(1) A digitális hozzáféréshez és részvételhez való jog alapjog.
(2) Digitális platformok, amelyek közszolgáltatás-szerű szerepet töltenek be, kötelesek biztosítani a véleménynyilvánítás tisztességes feltételeit.
48. §
(1) Automatizált döntéshozatal esetén mindenkit megillet a tájékoztatáshoz és az emberi felülvizsgálathoz való jog.
(2) Az algoritmikus rendszerek átláthatóságát és auditálhatóságát törvény biztosítja.
Fogyatékossággal élő személyek jogai
49. §
(1) A fogyatékossággal élő személyeket egyenlő jogok illetik meg.
(2) Az ésszerű alkalmazkodás biztosítása kötelező a közszférában és a közszolgáltatást nyújtóknál.
50. §
(1) A hozzáférhetőség elve szerint a fizikai és digitális környezet akadálymentesítése fokozatos, ütemezett módon megvalósítandó.
(2) A mulasztás jogsértésnek minősül és jogorvoslattal támadható.
Egyenlő bánásmód speciális garanciák
51. §
(1) A munkaerőpiacon, oktatásban, egészségügyben és lakhatásban a hátrányos megkülönböztetés tilos.
(2) Az egyenlő bér az egyenlő munkáért elve kötelező.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés
52. §
(1) Létfontosságú közszolgáltatásokhoz – víz, energia, hírközlés, alap egészségügy – méltányos hozzáférés biztosítandó.
(2) Korlátozás csak nemfizetés esetén, előzetes értesítéssel és szociális védőháló fenntartásával alkalmazható.
Gazdasági tevékenység szabadsága
53. §
(1) A vállalkozás és munkavállalás szabadsága biztosított.
(2) A gazdasági szabadság gyakorlása nem sértheti a közjavak, a környezet és a jövő nemzedékek érdekeit.
Korlátozási klauzula és vészhelyzeti eltérések
54. §
(1) Jogkorlátozás csak legitim célból, szükséges és arányos módon, a lényeges tartalom érintése nélkül lehetséges.
(2) A korlátozás időben korlátozott és felülvizsgálathoz kötött.
55. §
(1) Vészhelyzetben a jogok gyakorlása ideiglenesen korlátozható, ha ez a helyzet elhárításához feltétlenül szükséges.
(2) A nem derogálható jogok érinthetetlenek; a korlátozás minden esetben bírói és független felügyelet mellett áll fenn.
Jogorvoslat és intézményi védelem
56. §
(1) Alapjogi sérelem esetén az érintett közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújthat be.
(2) A panasz elbírálása gyorsított eljárásban, legkésőbb 60 napon belül történik.
57. §
(1) Jogellenes korlátozás esetén az érintettet teljes kártalanítás és elégtétel illeti meg.
(2) A kártalanítás mértéke fedezi az anyagi és nem vagyoni károkat is.
58. §
(1) Az Alapjogi Biztos független intézményként jár el az alapjogok védelmében.
(2) Az Alapjogi Biztos vizsgálatai nyilvánosak; ajánlásai kötelező mérlegelésre alkalmasak és indokolási kötelezettséget keletkeztetnek.
59. §
(1) A Részvételi Garancia Tanács felügyelete kiterjed a részvételi politikai jogok gyakorlására.
(2) Eljárási jogsértés esetén ideiglenes intézkedéseket rendelhet el, beleértve a döntés végrehajtásának felfüggesztését.
Polgári kötelezettségek
60. §
(1) Minden polgár köteles hozzájárulni a közterhek viseléséhez képességei szerint.
(2) Az adórendszer igazságos, arányos és átlátható.
61. §
(1) A közösségi döntések tiszteletben tartása és végrehajtásának támogatása polgári kötelesség.
(2) A közszolgálat vállalása önkéntes, de válsághelyzetben törvény kötelező polgári védelmi feladatot írhat elő, méltányos ellentételezéssel.
62. §
(1) A környezet megóvása, a közjavak védelme és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása mindenki közös felelőssége.
(2) A közterületek és közszolgáltatások rendeltetésszerű használata kötelező.
Záró és értelmező rendelkezések
63. §
(1) E fejezet rendelkezéseit a részvételi demokrácia alapelveivel összhangban kell alkalmazni.
(2) Kétség esetén az értelmezés a jogvédelem és a részvétel erősítése irányába mutasson.
64. §
(1) E fejezet az ellentétes jogszabályokkal szemben elsőbbséget élvez.
(2) Az ellentétes szabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni e fejezettel.
III. Közösségi döntéshozatal rendszere
Általános rendelkezések
1. §
(1) E fejezet szabályai irányadók minden, a polgárok közvetlen részvételével zajló döntéshozatali eljárásra helyi, regionális és országos szinten. (2) A közösségi döntéshozatal alapja a népszuverenitás, a nyilvánosság, az elszámoltathatóság és az egyenlő részvétel.
2. §
(1) Fogalmak:
a) „közösség”: a közigazgatási vagy funkcionális területi egység lakossága;
b) „küldött”: a közösség által meghatározott időre és visszahívhatósággal megbízott személy;
c) „küldöttgyűlés”: a küldöttek testülete;
d) „népi kezdeményezés”: a polgárok által indított, aláírásgyűjtéssel támogatott eljárás;
e) „népszavazás”: a polgárok közvetlen döntése;
f) „közösségi fórum”: nyilvános vita és egyeztetés testületi döntés előtt;
g) „digitális részvételi rendszer”: a minősített azonosításon alapuló, auditált elektronikus eljárási platform;
h) „minősített többség”: a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmada;
i) „jövő nemzedékek hatásvizsgálata”: a döntések hosszú távú környezeti és társadalmi hatásainak kötelező értékelése.
3. §
(1) A közösségi döntéshozatal szintjei: helyi, regionális és országos.
(2) A szubszidiaritás elve szerint az ügyek elsődlegesen azon a szinten dőlnek el, ahol keletkeznek és ahol a döntés végrehajtható.
(3) Országos beavatkozás csak akkor megengedett, ha az ügy több közösséget érint, vagy a helyi megoldás nyilvánvalóan elégtelen.
4. §
(1) A közösségi döntések érvényességének feltétele a nyilvánosság biztosítása, a határidők betartása, a részvételi egyenlőség és a független ellenőrzés.
(2) A közösségi döntések kötelező erejűek minden állami és közösségi szervre.
Helyi közösségek döntéshozatala
5. §
(1) A helyi közösségek saját ügyeikben rendeletet és határozatot alkothatnak közvetlen szavazással vagy közösségi fórummal előkészített döntéssel.
(2) Helyi ügy különösen: településüzemeltetés, helyi költségvetés, közszolgáltatások szervezése, helyi környezetvédelem, közösségi terek használata.
6. §
(1) A helyi közösségi gyűlést legalább negyedévente meg kell tartani.
(2) Rendkívüli gyűlést 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a választásra jogosultak legalább öt százaléka írásban kezdeményezi.
7. §
(1) A helyi közösségi gyűlés határozatképes, ha a választásra jogosultak legalább tíz százaléka jelen van személyesen vagy hiteles digitális azonosítással. (2) Határozatképtelenség esetén a megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erre a meghívó kifejezetten figyelmeztetett.
8. §
(1) Helyi rendelet megalkotásához minősített többség szükséges.
(2) Helyi határozat egyszerű többséggel elfogadható, kivéve, ha jogszabály minősített többséget ír elő.
9. §
(1) Helyi döntésről készült jegyzőkönyvet és a szavazási eredményeket 72 órán belül nyilvánosságra kell hozni gépileg olvasható formában.
(2) A döntés kihirdetésétől számított 15 napon belül meg kell jelölni a végrehajtásért felelős szervet és a végrehajtási határidőt.
Küldöttek rendszere és visszahívás
10. §
(1) A küldötteket a közösség nyílt jelöléssel és titkos, egyenlő szavazás útján választja két évre.
(2) Ugyanazon személy legfeljebb két egymást követő ciklusban lehet küldött ugyanazon testületben.
11. §
(1) A küldött megbízatása a közösség bizalmán alapul és bármikor visszahívható.
(2) Visszahívási eljárást a választásra jogosultak legalább öt százaléka kezdeményezhet; a szavazást 30 napon belül meg kell tartani.
12. §
(1) A küldött a megbízatás elfogadásától számított 15 napon belül vagyonnyilatkozatot tesz, és összeférhetetlenségi nyilatkozatot ad.
(2) Összeférhetetlen különösen: közpénzek felett közvetlenül rendelkező vezető tisztség, közbeszerzési ajánlattevői vezető szerep ugyanazon közösségben, valamint olyan munkaviszony, amely a döntéshozatal tárgyában közvetlen anyagi érdekeltséget teremt.
13. §
(1) A küldött köteles a közössége által kijelölt mandátumutasítást nyilvánosan közzétenni.
(2) A mandátumutasítástól eltérés csak előzetes közösségi felhatalmazással lehetséges; ennek hiányában a szavazat érvénytelennek minősül és fegyelmi eljárást von maga után.
14. §
(1) A küldöttek díjazása átlátható és nyilvános.
(2) Ajándék, juttatás, utaztatás elfogadása tilos; minden kapcsolatfelvételt és lobbitalálkozót 5 napon belül közzé kell tenni.
15. §
(1) A visszahívásról szóló döntés azonnali hatállyal megszünteti a megbízatást.
(2) A megüresedett mandátumra 30 napon belül időközi választást kell tartani.
Országos döntéshozó testületek
16. §
(1) Az országos ügyek legfőbb testülete a Küldöttgyűlés.
(2) A Küldöttgyűlés tagjait a helyi közösségek lakosságarányosan delegálják, a közösségek által választott küldöttek közül.
17. §
(1) A Küldöttgyűlés évente legalább két rendes ülést tart.
(2) Rendkívüli ülést 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a közösségek legalább egyharmada vagy a választók legalább három százaléka kezdeményezi.
18. §
(1) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van.
(2) Alkotásrendező, választási és alapjogi tárgyú döntésekhez minősített többség szükséges; egyéb ügyekben egyszerű többség elegendő.
19. §
(1) A Küldöttgyűlés állandó bizottságokat hoz létre, különösen: eljárási, költségvetési, jövő nemzedékek, digitális garanciák, jogorvoslati előkészítő bizottság.
(2) A bizottságok ülései nyilvánosak, határozataik és szavazási jegyzőkönyveik 72 órán belül közzéteendők.
20. §
(1) A Küldöttgyűlés ügyrendje nyilvános.
(2) Az ügyrend sérülése esetén a Részvételi Garancia Tanács az eljárást felfüggesztheti és újratárgyalást rendelhet el.
Népi kezdeményezés
21. §
(1) Népi kezdeményezés indítható:
a) napirend felvételére;
b) normatív határozat vagy rendelet megalkotására;
c) népszavazás kiírására.
(2) A kezdeményezéshez szükséges támogató aláírások száma: helyi szinten a választók öt százaléka, országos szinten a választók egy százaléka.
22. §
(1) Az aláírások hitelesítését a Részvételi Garancia Tanács felügyeli.
(2) Az ellenőrzést a benyújtástól számított 15 napon belül el kell végezni, és az eredményt haladéktalanul közzé kell tenni.
23. §
(1) Érvényes népi kezdeményezés esetén a hatáskörrel rendelkező szerv 30 napon belül köteles a kezdeményezést napirendre tűzni vagy a népszavazást kiírni.
(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható meg.
Népszavazás
24. §
(1) Népszavazás kötelező:
a) társadalmi szerződés módosítása;
b) országos szintű költségvetési elvek;
c) közvagyon alapvető rendelkezése;
d) jövő nemzedékek életfeltételeit jelentősen befolyásoló kérdések.
25. §
(1) Országos népszavazás kiírásáról a Küldöttgyűlés dönt vagy azt népi kezdeményezés alapján kötelező kiírni.
(2) A szavazás napját a kiírástól számított 60–90 nap közötti időpontra kell kitűzni.
26. §
(1) A népszavazás érvényes, ha a választásra jogosultak legalább huszonöt százaléka részt vett.
(2) Eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint fele azonos irányú döntést támogat.
(3) A társadalmi szerződés módosításához az összes választásra jogosult legalább negyven százalékának igen szavazata szükséges.
27. §
(1) A népszavazás döntése jogszabályi erővel bír és kihirdetésétől számított 15 napon belül hatályba lép, hacsak a döntés eltérő időpontot nem állapít meg.
(2) A végrehajtásért felelős szervet a kihirdetéssel egyidejűleg meg kell jelölni.
28. §
(1) Tiltott tárgykör: alapjogok lényeges tartalmának csökkentése.
(2) Egyébként népszavazás tárgya lehet minden közérdekű ügy, beleértve a költségvetési prioritásokat és a közvagyon kezelését.
Digitális részvétel és garanciák
29. §
(1) A digitális részvételi rendszereknek biztosítaniuk kell a személyazonosság-hitelesítést, a titkosságot, az egy szavazó–egy szavazat elvét és a visszaellenőrizhetőséget.
(2) A rendszer forráskódját nyíltan hozzáférhetővé kell tenni, vagy független, akkreditált szervezet által évente auditáltatni kell.
30. §
(1) Minden digitális szavazáshoz papíralapú vagy személyes részvételi alternatívát kell biztosítani.
(2) Akadálymentes hozzáférést kell nyújtani a fogyatékossággal élő személyek számára.
31. §
(1) A szavazási folyamatból nyilvános, anonim ellenőrző összesítéseket kell közzétenni.
(2) A szavazási naplókat 10 évig meg kell őrizni független felügyelet mellett.
32. §
(1) A digitális rendszer üzemzavara esetén a szavazási idő automatikusan meghosszabbodik legalább 24 órával.
(2) Súlyos incidens esetén a Részvételi Garancia Tanács a szavazást megsemmisítheti és új eljárást rendelhet el.
Nyilvánosság és átláthatóság
33. §
(1) A közösségi eljárások minden irata, előterjesztése, hatástanulmánya és jegyzőkönyve nyilvános.
(2) Korlátozás csak személyes adatok védelme vagy létfontosságú biztonsági érdek esetén, arányosan és időben korlátozottan alkalmazható.
34. §
(1) Minden döntéshez kötelező hatásvizsgálatot készíteni, beleértve a jövő nemzedékek életfeltételeire gyakorolt hatást.
(2) A hatásvizsgálat nyilvános és a szavazás előtt legalább 15 nappal közzéteendő.
35. §
(1) Egységes, országos közzétételi portált kell működtetni.
(2) A közzététel elmulasztása a döntés végrehajtását felfüggeszti a pótlásig.
Garanciák és ellenőrző mechanizmusok
36. §
(1) Létrejön a Részvételi Garancia Tanács
(RGT) mint független, közjogi felügyeleti szerv.
(2) Az RGT tagjait sorsolt és szakmai szűrésen átesett állampolgárok vegyes rendszere útján választják, 6 évre, megújítható mandátummal.
37. §
(1) Az RGT feladata:
a) eljárási szabályok betartásának felügyelete;
b) digitális rendszerek auditja;
c) összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati ellenőrzés;
d) panaszok elbírálása;
e) ideiglenes intézkedések elrendelése.
38. §
(1) Az RGT ideiglenes intézkedést rendelhet el, ha valószínűsíthető az eljárási jogsértés és a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) Ideiglenes intézkedés különösen: végrehajtás felfüggesztése, határidő meghosszabbítása, szavazás megismétlése.
39. §
(1) A közösségi döntések felett a bírósági felülvizsgálat biztosított.
(2) Kiemelt hatáskörrel működő Részvételi Közigazgatási Bíróság jár el gyorsított eljárásban, 30 napon belüli érdemi döntéssel.
40. §
(1) Jogellenes befolyásolás, megvesztegetés, szavazatvásárlás esetén a döntés semmis.
(2) Az elkövetők közhivatal betöltésétől eltilthatók 5 évre; a jogtalan előnyt vissza kell fizetni.
41. §
(1) A küldöttek és eljárási szereplők felelősségre vonhatók fegyelmi, polgári és büntetőjogi úton.
(2) A fegyelmi eljárást 15 napon belül meg kell indítani az észleléstől számítva.
Jogorvoslat
42. §
(1) Egyéni panaszt minden érintett polgár benyújthat az RGT-hez a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.
(2) Az RGT 15 napon belül dönt; mulasztás esetén a panasz bírósághoz vihető.
43. §
(1) Közérdekű keresetet civil szervezet vagy legalább száz állampolgár közösen indíthat a döntés megsemmisítése vagy újbóli lefolytatása érdekében.
(2) A bíróság ideiglenes intézkedésként a végrehajtást felfüggesztheti.
44. §
(1) A jogorvoslat nem akadályozhatja a döntés sürgős végrehajtását, ha az elmaradás aránytalan kárt okozna;
(2) ilyen esetben a bíróság határidőt szab a jogorvoslat gyorsított elbírálására.
Kivételes és vészhelyzeti eljárások
45. §
(1) Vészhelyzet állapítható meg természeti katasztrófa, járvány, fegyveres támadás vagy az állam működését súlyosan veszélyeztető esemény esetén.
(2) A vészhelyzet kihirdetéséhez a Küldöttgyűlés minősített többsége szükséges.
46. §
(1) Vészhelyzetben az eljárási határidők legfeljebb 30 nappal megnyújthatók;
(2) a közvetlen részvétel elektronikus eszközökkel biztosítandó;
(3) a korlátozások 30 nap után csak újabb minősített döntéssel, legfeljebb további 30 napra hosszabbíthatók meg.
47. §
(1) Vészhelyzeti döntés nem érintheti az alapjogok lényeges tartalmát és nem korlátozhatja a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosításához fűződő elvet.
(2) A vészhelyzet megszűnése után minden rendkívüli döntést 60 napon belül felül kell vizsgálni nyilvános eljárásban.
Összeférhetetlenség és etikai szabályok
48. §
(1) Küldött nem viselhet olyan tisztséget, amelyben a döntéshozatal tárgyában közvetlen gazdasági érdekeltsége áll fenn.
(2) Hozzátartozói érintettség esetén bejelentési és tartózkodási kötelezettség áll fenn.
49. §
(1) Minden küldött és eljárási tisztségviselő éves vagyonnyilatkozattal és összeférhetetlenségi nyilatkozattal tartozik;
(2) elmulasztása a megbízatás automatikus felfüggesztését vonja maga után.
50. §
(1) Lobbitevékenység transzparens; minden egyeztetés tényét, tárgyát, résztvevőit és átadott dokumentumokat 5 napon belül közzé kell tenni.
(2) Rejtett befolyásolási kísérlet szankciója a döntés semmissége és személyi felelősségre vonás.
Szankciók és végrehajtás
51. §
(1) Eljárási alapelvek súlyos megsértése esetén a döntés semmis; az eljárást meg kell ismételni.
(2) A semmisséget az RGT vagy bíróság állapítja meg rövid határidővel.
52. §
(1) A végrehajtás elmulasztása esetén a felelős szervvel szemben pénzbírság szabható ki és kényszerítő bírság alkalmazható.
(2) Ismételt mulasztás esetén a felelős vezető megbízatása visszahívható.
53. §
(1) A közösségi döntés végrehajtásának állásáról negyedévente nyilvános beszámolót kell közzétenni.
(2) Elmaradás esetén az RGT hivatalból vizsgálatot indít.
Határidők, eljárási rend, vegyes rendelkezések
54. §
(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásokban az alábbi határidők irányadók:
a) közzététel: 72 óra;
b) napirendre tűzés: 15 nap;
c) szavazás kitűzése: 30 nap;
d) végrehajtási terv közzététele: 15 nap;
e) végrehajtás megkezdése: 30 nap.
55. §
(1) A határidők indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal hosszabbíthatók, kivéve a népszavazás kitűzését, amely csak vészhelyzetben halasztható.
56. §
(1) A közösségi eljárások nyelve a magyar; kisebbségi közösségekben a helyi többségi nyelv használata biztosítható tolmácsolással és fordítással.
(2) A dokumentumok gépileg olvasható formátumban is közzéteendők.
57. §
(1) A szabályok megsértéséből eredő kárért a felelős szerv és a vétkes természetes személy egyetemlegesen felel a közösséggel szemben.
Záró rendelkezések e fejezethez
58. §
(1) E fejezet szabályai elsőbbséget élveznek a közösségi döntéshozatalt érintő más jogszabályokkal szemben.
(2) Helyi és országos szabály kollíziója esetén a szubszidiaritás elve alapján a helyi szabály az irányadó, hacsak országos népszavazás ettől eltérően nem rendelkezik.
59. §
(1) E fejezet alkalmazása során minden kétséget a részvétel javára kell feloldani.
(2) A jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítására irányuló garanciák megsértése esetén a döntés nem léptethető hatályba.
IV. Államszervezeti alapok
Általános elvek és jogállás
1. §
(1) Az államszervezet a közösségi önkormányzatok hálózatára épül.
(2) Az állami szervek feladata a közvetlen döntések végrehajtása és a részvétel feltételeinek biztosítása.
(3) A közhatalom gyakorlása átlátható, elszámoltatható és visszahívhatósággal biztosított.
2. §
(1) A hatalommegosztás elve érvényesül a döntéshozatal (nép és küldöttgyűlések), a végrehajtás (Végrehajtó Tanács) és az igazságszolgáltatás között.
(2) Független ellenőrző intézmények biztosítják a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Közösségi önkormányzatok hálózata
3. §
(1) A közösségi önkormányzatok jogi személyek, önálló költségvetéssel és szabályalkotási joggal.
(2) Feladatuk a helyi közszolgáltatások megszervezése, a közösségi költségvetés lebonyolítása és a helyi részvétel biztosítása.
4. §
(1) A közösségi önkormányzatok hatásköre elsődleges a helyi ügyekben.
(2) Országos szerv csak szükségességi és arányossági teszt alapján avatkozhat be.
5. §
(1) A közösségi önkormányzat szervei:
a) közösségi gyűlés;
b) végrehajtó iroda;
c) ellenőrző bizottság;
d) jövő nemzedékek helyi megbízottja.
Országos intézményi rend
6. §
(1) Országos szerv:
a) Küldöttgyűlés;
b) Végrehajtó Tanács;
c) Legfelsőbb Bíróság és bírósági szervezet;
d) Részvételi Közigazgatási Bíróság;
e) Számvevőszék;
f) Közpénz-felügyelet;
g) Nyilvánosság Bizottság;
h) Részvételi Garancia Tanács;
i) Integritás Hatóság.
7. §
(1) A szervek feladatait és hatásköreit törvény és e társadalmi szerződés határozza meg.
(2) Az ülések nyilvánosak, kivéve a minősített, szűken értelmezett kivételeket.
Végrehajtó Tanács
8. §
(1) A végrehajtó hatalmat a Végrehajtó Tanács gyakorolja.
(2) A Tanács tagjait a Küldöttgyűlés választja nyílt jelöléssel és titkos szavazással.
9. §
(1) A Tanács létszáma 7–11 fő.
(2) A megbízatás időtartama 18 hónap, rotációval.
(3) Ugyanazon személy legfeljebb két egymást követő ciklusban lehet tag.
10. §
(1) A Tanács elnöke rotációban, 6 havonta váltakozik.
(2) Az elnök feladata az ülések vezetése, a napirend összeállítása és a határozatok kihirdetése.
11. §
(1) A Tanács hatásköre:
a) országos döntések végrehajtása;
b) közigazgatási irányítás;
c) válságkezelés törvényi keretek között;
d) nemzetközi kapcsolatok operatív kezelése;
e) költségvetési tervezet előkészítése a részvételi eljárásra.
12. §
(1) A Tanács ülései nyilvánosak.
(2) Minősített ülés tartható, ha a nyilvánosság korlátozása szűken vett nemzetbiztonsági vagy személyiségi jogi okból szükséges.
(3) A minősítés legfeljebb 90 napig tarthat, hosszabbítás csak minősített döntéssel lehetséges.
13. §
(1) Összeférhetetlen Tanácstag, aki közpénzek felett rendelkezik felügyeleti ellenőrzés nélkül, vagy közbeszerzési érintettséggel bír.
(2) Vagyonnyilatkozat és lobbinyilvántartás kötelező.
(3) A jogsértés a megbízatás megszűnését vonja maga után.
14. §
(1) A Tanács határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve a minősített ügyeket.
(2) Minősített ügy:
a) közvagyon tartós elidegenítése;
b) fegyveres erők alkalmazása;
c) alapjogi korlátozással járó országos intézkedés;
d) társadalmi szerződést érintő végrehajtási aktus.
Igazságszolgáltatás
15. §
(1) A bíróságok függetlenek, csak a jogszabálynak és e társadalmi szerződésnek vannak alárendelve.
(2) Bírót felmenteni csak törvényben meghatározott okból, eljárással lehet.
16. §
(1) A bírósági rendszer szintjei:
a) helyi bíróságok;
b) regionális bíróságok;
c) Legfelsőbb Bíróság.
(2) Külön bíróság: Részvételi Közigazgatási Bíróság.
17. §
(1) Bírákat pályázat és szakmai alkalmassági vizsga alapján neveznek ki.
(2) Kinevezésük határozatlan időre szól, próbaidő 3 év.
(3) Összeférhetetlenségi szabályok és vagyonnyilatkozat kötelező.
18. §
(1) Alkotmányossági kontrollt a Legfelsőbb Bíróság kijelölt tanácsa lát el.
(2) Alkotmányjogi panasz közvetlenül benyújtható alapjogi sérelem esetén.
(3) Normakontroll kérhető a Küldöttgyűlés, az RGT vagy bíróság indítványára.
19. §
(1) A bírósági eljárások nyilvánosak, indokolt kivételekkel.
(2) Ítéletek és indokolások teljes terjedelemben közzéteendők 15 napon belül.
Szabályozó és ellenőrző intézmények
20. §
(1) Számvevőszék feladata a közpénzek törvényes, eredményes és átlátható felhasználásának ellenőrzése.
(2) Jelentései nyilvánosak, megállapításai végrehajtandók.
21. §
(1) Közpénz-felügyelet feladata a valós idejű költésmonitoring és a közpénzmozgások nyilvános vizualizációja.
(2) Rendkívüli hibajelzés esetén azonnali felfüggesztést kezdeményezhet.
22. §
(1) Nyilvánosság Bizottság felügyeli a hozzáférés- és átláthatósági kötelezettségek teljesítését.
(2) Mulasztás esetén szankciót és közzétételi kényszert alkalmazhat.
23. §
(1) Integritás Hatóság vizsgálja a korrupciós kockázatokat és összeférhetetlenségeket.
(2) Kötelező ajánlásai eltérés esetén részletes indokolási kötelezettséget keletkeztetnek.
24. §
(1) Részvételi Garancia Tanács felügyelete kiterjed a részvételi eljárásokra és digitális rendszerekre.
(2) Ideiglenes intézkedései kötelezőek a végső döntésig.
Fegyveres erők és rendvédelem civil kontrollja
25. §
(1) A fegyveres erők és rendvédelem civil kontroll alatt áll.
(2) Felettük a Küldöttgyűlés és a Végrehajtó Tanács gyakorol felügyeletet a jogállami garanciák tiszteletben tartásával.
26. §
(1) Fegyveres erők alkalmazása csak
a) honvédelem,
b) katasztrófa-elhárítás,
c) nemzetközi kötelezettség teljesítése esetén engedhető meg.
(2) Belső rendfenntartásban a katonai erő alkalmazása kivételes és szigorúan korlátozott.
27. §
(1) Parancs megtagadása kötelező, ha az nyilvánvalóan jogellenes vagy alapjogot súlyosan sért.
(2) Visszaélés esetén egyéni felelősség áll fenn.
28. §
(1) A műveletek parlamenti megfelelője a Küldöttgyűlés támogató határozata minősített többséggel.
(2) Titkos művelet csak szűk körben, határidővel és utólagos teljes körű jelentéssel engedhető meg.
Közszolgálat és tisztségviselők jogállása
29. §
(1) A közszolgálat szakmai érdemen, versenyvizsgán és nyílt pályázaton alapul.
(2) Előléptetés átlátható teljesítménykritériumok szerint történik.
30. §
(1) Kötelező a vagyonnyilatkozat, lobbinyilvántartás és ajándéktilalom.
(2) Hűtési idő: volt tisztségviselő 24 hónapig nem vállalhat érdekeltségi munkát az érintett ágazatban.
31. §
(1) Visszaélés-bejelentők védelme biztosított.
(2) Retorzió tilos; helyreállítási és kártalanítási kötelezettség áll fenn.
Normaközzététel és jogalkotási eljárás
32. §
(1) Jogszabály kihirdetése egységes közlönyben történik.
(2) Hatálybalépés főszabály szerint a kihirdetéstől számított 15. napon; eltérés indokolással.
33. §
(1) Előzetes hatásvizsgálat kötelező, beleértve a jövő nemzedékek életfeltételeire gyakorolt hatást.
(2) A vizsgálat a szavazás előtt legalább 15 nappal közzéteendő.
34. §
(1) Kodifikációs nyilvánosság: tervezetek, indokolások és egyeztetési jegyzőkönyvek publikálandók.
(2) Elmulasztás esetén az aktus semmis.
Határidők és eljárási biztosítékok
35. §
(1) Közzététel: 72 óra.
(2) Ülések összehívása: rendes 15 nap, rendkívüli 5 nap.
(3) Végrehajtási terv közzététele: 15 nap.
(4) Bírósági felülvizsgálat elsőfokon: 30 nap.
36. §
(1) Határidő hosszabbítható egyszer, legfeljebb 15 nappal, kivéve vészhelyzeti eljárásokat.
(2) Hosszabbítás indokolása kötelező.
Szankciók és jogkövetkezmények
37. §
(1) Súlyos eljárási jogsértés esetén a döntés semmis.
(2) Ismételt jogsértés fegyelmi és büntetőjogi felelősséget von maga után.
38. §
(1) Végrehajtási mulasztás esetén pénzbírság és kényszerítő bírság szabható ki.
(2) A vezető megbízatása visszahívható és alkalmatlansági eljárás indítható.
Záró rendelkezések e fejezethez
39. §
(1) E fejezet szabályai elsőbbséget élveznek az államszervezeti tárgyú más normákkal szemben.
(2) Az ellentétes szabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni.
40. §
(1) E fejezet rendelkezéseit a részvételi demokrácia alapelvei szerint kell értelmezni.
(2) Kétség esetén a nyilvánosság és az elszámoltathatóság elve élvez elsőbbséget.
V. Gazdasági és társadalmi berendezkedés
Közpénzek kezelése és átláthatósága
1. §
(1) A közpénzek a közösség tulajdonát képezik.
(2) A közpénzek felhasználása nyilvános, valós idejű és visszakövethető.
(3) A költségvetési és számviteli adatok gépileg olvasható formában közzéteendők.
2. §
(1) Egységes Közpénz Portált kell működtetni, amely minden költést és szerződést rögzít.
(2) A közzététel elmulasztása a kifizetés végrehajtását felfüggeszti.
(3) Automatizált ellenőrző szabályok jelzik a kockázatos tranzakciókat.
3. §
(1) A költségvetés tervezése, végrehajtása és zárszámadása nyilvános.
(2) Közérdekű adatot megtagadni csak szűk körben és időben korlátozottan lehet.
Részvételi költségvetés rendszere
4. §
(1) Az éves központi és helyi költségvetés legalább a teljes kiadások tíz százalékát részvételi eljárásban osztja el.
(2) A részarány három évenként felülvizsgálandó a részvétel kiterjesztése irányába.
5. §
(1) A részvételi költségvetés szakaszai:
a) javaslattétel;
b) előszűrés jogi és pénzügyi megfelelésre;
c) nyilvános vita és módosítás;
d) kötelező szavazás;
e) végrehajtási ütemezés közzététele.
(2) Minden szakasz határidős és dokumentált.
6. §
(1) A részvételi szavazás eredménye kötelező.
(2) A végrehajtás megkezdése legkésőbb a költségvetési év első napjától számított 90 napon belül esedékes.
(3) Halasztás csak vis maior esetén, indoklással és új határidővel.
7. §
(1) A nagy értékű projektekre többéves részvételi keret hozható létre.
(2) Kereszt-települési projektek esetén összevont szavazást kell tartani.
Közvagyon és stratégiai ágazatok kezelése
8. §
(1) Stratégiai ágazat különösen: energia, víz, közlekedési alapinfrastruktúra, hírközlés gerinchálózat, közegészségügyi alapellátás.
(2) E körben a közösségi tulajdon és ellenőrzés elsődleges.
9. §
(1) Közvagyon tartós elidegenítése csak országos népszavazással engedhető meg.
(2) Bérbeadás és vagyonhasznosítás átlátható, versengő eljárásban történik.
(3) Rejtett tulajdonosi struktúrák nem fogadhatók el.
10. §
(1) Közvagyon kezelői felelősséggel tartoznak a vagyon értékének megőrzéséért.
(2) Éves vagyonmérleg és független értékbecslés kötelező.
Munka és méltó megélhetés
11. §
(1) Mindenkinek joga van a munkához és a méltó megélhetéshez.
(2) A tisztességes bér elve kötelező: az alapbér nem lehet alacsonyabb a létminimumon alapuló számított bérminimumon.
12. §
(1) Kollektív alku és sztrájk joga biztosított a létfontosságú szolgáltatások fenntartása mellett.
(2) A munkavédelem és munkaidő-korlátok érvényesítése kötelező állami feladat.
13. §
(1) Aktív munkaerő-piaci eszközök:
a) átképzés és továbbképzés;
b) bérkiegészítés átmeneti időszakban;
c) közösségi foglalkoztatási programok.
(2) A programok nyilvános eredménymutatókkal értékelendők.
Szociális védelem és szolidaritás
14. §
(1) Szociális jog: megélhetési minimum, alapvető élelmezés, lakhatási alap, alap egészségügyi ellátás.
(2) Jogosultság objektív és átlátható kritériumok szerint.
15. §
(1) Alapjövedelem-jellegű minimumtámogatás bevezethető törvényben meghatározott feltételekkel.
(2) A támogatások munkavállalási ösztönzőkkel összehangolandók.
16. §
(1) Külön védelmi intézkedések: gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők, tartósan betegek.
(2) Szociális ellátások igénybevétele diszkrimináció nélkül.
Közbeszerzés és antikorrupció
17. §
(1) Közbeszerzés főszabályként nyílt, elektronikus, valós idejű transzparenciával.
(2) Ajánlatok, szerződések és teljesítési adatok teljes terjedelemben nyilvánosak.
18. §
(1) Összeférhetetlenség: a döntéshozó vagy hozzátartozója ajánlattevővel gazdasági kapcsolatban áll.
(2) Összeférhetetlenség esetén a döntéshozó kizárt; megsértése a döntést semmissé teszi.
19. §
(1) Korrupciós kockázatú ügyletek automatikus kockázati jelzőt kapnak a Közpénz Portálon.
(2) Jelzés esetén kötelező előzetes integritási vizsgálat.
Költségvetési fegyelem és adórendszer
20. §
(1) Költségvetési egyensúly cél: fenntartható adósságpálya és a közszolgáltatások biztosítása.
(2) Adósságkorlát és hiánycél törvényben rögzítendő, kivétel csak válsághelyzetben.
21. §
(1) Az adórendszer elvei:
a) igazságosság és arányosság;
b) egyszerűség és kiszámíthatóság;
c) átláthatóság;
d) környezeti és közjószág-védelmi korrekciók.
(2) Adókedvezmény csak költség-haszon elemzéssel és naplemente-klauzulával.
22. §
(1) Adóelkerülés és agresszív adótervezés elleni szabályok kötelezők.
(2) Nagyvállalati beszámolók országonkénti bontásban nyilvánosak.
Helyi gazdaság és közösségi vállalkozások
23. §
(1) Közösségi és szövetkezeti vállalkozások előnyben részesíthetők közösségi szolgáltatások ellátásában.
(2) Támogatásuk átlátható, teljesítményhez kötött.
24. §
(1) Helyi beszállítói láncok erősíthetők, ha ez nem sérti a nyílt verseny elvét.
(2) Zöld közbeszerzési és közösségi kritériumok alkalmazhatók.
25. §
(1) Innovációs és tudásmegosztó központok létrehozása ösztönözhető.
(2) Nyílt szabványok és közadatok újrafelhasználása támogatott.
Lakhatás és közszolgáltatások
26. §
(1) Közösségi bérlakásprogram fenntartása és bővítése.
(2) Lakhatási költségek arányosságát szolgáló szabályok és energiahatékonysági felújítások támogatása.
27. §
(1) Létfontosságú közszolgáltatásokhoz méltányos hozzáférés.
(2) Korlátozás csak előzetes értesítéssel és szociális védőháló fenntartásával.
Jövő nemzedékek gazdasági védelme
28. §
(1) A költségvetési és vagyonpolitikai döntésekhez kötelező jövő nemzedékek hatásvizsgálata.
(2) A hosszú távú károkozással járó döntés érvénytelen.
29. §
(1) Természeti erőforrások hasznosításából származó bevételek részét jövő nemzedékek alapjába kell helyezni.
(2) Az alap felhasználása csak közvetlen döntéssel engedhető meg.
Határidők, végrehajtás, ellenőrzés
30. §
(1) Költségvetési tervezet közzététele: tárgyévet megelőző év október 1.
(2) Részvételi szavazás lebonyolítása: november 30-ig.
(3) Zárszámadás közzététele: tárgyévet követő június 30-ig.
31. §
(1) Számvevőszék és Közpénz-felügyelet éves és eseti ellenőrzéseket végez.
(2) A megállapítások végrehajtása határidős; mulasztás szankciót von maga után.
Szankciók és jogkövetkezmények
32. §
(1) Átláthatósági kötelezettség megsértése esetén a kifizetés felfüggesztendő és pénzbírság szabható ki.
(2) Ismételt jogsértés esetén szerződés semmissége és közhivatalból eltiltás alkalmazható.
33. §
(1) Közvagyon-jogsértés esetén teljes kártérítési felelősség áll fenn.
(2) Büntetőjogi felelősség megállapítása esetén vagyonelkobzás és közpénzkezelési tilalom.
Záró rendelkezések e fejezethez
34. §
(1) E fejezet szabályai elsőbbséget élveznek a gazdasági és szociális tárgyú más normákkal szemben.
(2) Az ellentétes szabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni.
35. §
(1) E fejezet rendelkezéseit a részvétel, az átláthatóság és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása elvei szerint kell értelmezni.
VI. Környezet és jövő nemzedékek védelme
Természeti erőforrások közösségi tulajdona
1. §
(1) A természeti erőforrások – különösen víz, föld, erdők, ásványkincsek és energiaforrások – a közösség elidegeníthetetlen tulajdonát képezik.
(2) Kezelésük a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételével történik.
(3) Magánhasználat engedélyezhető, ha nem veszélyezteti a közjavak megőrzését és fenntarthatóságát.
2. §
(1) Természeti erőforrás tartós elidegenítése tilos.
(2) Hasznosításukra adott koncesszió vagy engedély csak meghatározott időre, szigorú fenntarthatósági kritériumokkal adható ki.
(3) A bevételek kötelező része jövő nemzedékek alapjába kerül.
3. §
(1) A természeti erőforrások kezeléséről éves nyilvános jelentést kell készíteni.
(2) A jelentésben szerepelnie kell a készletek állapotának, a kitermelés mértékének és a helyreállítási intézkedéseknek.
Fenntarthatóság és elővigyázatosság elve
4. §
(1) Minden gazdasági, társadalmi és környezeti döntésben érvényesül a fenntarthatóság elve.
(2) A döntéshozók kötelesek mérlegelni a jövő nemzedékek életfeltételeire gyakorolt hatásokat.
(3) Visszafordíthatatlan károkozás veszélye esetén az elővigyázatosság elve alkalmazandó.
5. §
(1) Fenntarthatatlan tevékenység engedélyezése semmis.
(2) Az engedélyező szerv felelősséggel tartozik az általa jóváhagyott tevékenységek hosszú távú hatásaiért.
(3) Kármegelőző és helyreállító kötelezettség fennáll minden jogalany számára.
Jövő nemzedékek képviselete
6. §
(1) Országos szinten működik a Jövő Nemzedékek Tanácsa, amely független intézményként képviseli a jövő nemzedékek érdekeit.
(2) A Tanács jogosult véleményezni minden jogszabály- és költségvetési tervezetet.
(3) Súlyos jogsértés esetén vétójoggal élhet, amelyet a Küldöttgyűlés minősített többséggel felülbírálhat.
7. §
(1) Helyi szinten jövő nemzedékek megbízottja működik.
(2) Feladata a helyi döntések környezeti és hosszú távú hatásainak vizsgálata.
(3) Jelentései nyilvánosak és kötelező mérlegelés alá esnek.
8. §
(1) A Jövő Nemzedékek Tanácsa éves országjelentést készít a környezeti állapotról és a fenntarthatósági célok teljesüléséről.
(2) A jelentés alapján a Küldöttgyűlés kötelező vitát tart.
Környezeti károkért való felelősség
9. §
(1) Környezeti károkozás esetén a felelősség objektív, vétkességtől független.
(2) A károkozó köteles helyreállításra, és ha az nem lehetséges, teljes kártalanításra.
10. §
(1) Kollektív kereset indítható környezeti jogsértés esetén civil szervezetek és állampolgári csoportok által.
(2) Az eljárás gyorsított, halasztó hatályú.
11. §
(1) Nemzeti Környezeti Alap működik a károk helyreállításának finanszírozására.
(2) A forrásokat a károkozók befizetéseiből és környezeti adókból kell biztosítani.
Környezeti információk és részvétel
12. §
(1) Mindenkinek joga van a környezeti információkhoz való hozzáféréshez.
(2) A környezeti adatok nyilvánosak, időben és ingyenesen hozzáférhetők.
(3) A környezeti döntések előkészítése során nyilvános konzultáció kötelező.
13. §
(1) Környezetvédelmi engedélyezési eljárásban minden érintett fél részvételi joga biztosított.
(2) A döntés jogszerűsége megtámadható, ha a részvételi jog sérelmet szenvedett.
14. §
(1) Nemzetközi környezetvédelmi egyezményekhez való csatlakozás közvetlen döntéshez kötött.
(2) A vállalt kötelezettségek teljesítéséről rendszeres nyilvános jelentés készül.
Határidők, végrehajtás, ellenőrzés
15. §
(1) Környezetvédelmi engedélyezési eljárás határideje főszabály szerint 90 nap.
(2) Meghosszabbítás indokolt esetben egyszer, legfeljebb 30 nappal lehetséges.
(3) A környezeti károk helyreállítását legkésőbb a jogerős döntést követő 180 napon belül meg kell kezdeni.
16. §
(1) A Jövő Nemzedékek Tanácsa és a civil szervezetek jogosultak felügyeleti eljárást indítani környezeti kötelezettségek elmulasztása esetén.
(2) Az eljárás során ideiglenes intézkedésként a tevékenység felfüggeszthető.
Szankciók és jogkövetkezmények
17. §
(1) Környezeti jogsértés esetén a bírság összege igazodjon a károkozás mértékéhez és a jogsértő gazdasági erejéhez.
(2) Ismételt jogsértés esetén a tevékenységi engedély visszavonható.
18. §
(1) Súlyos környezeti károkozás bűncselekménynek minősül.
(2) Büntetőjogi szankció: szabadságvesztés, pénzbüntetés, a tevékenységtől való eltiltás.
19. §
(1) A környezeti károkozásból származó bevételek elkobzandók.
(2) Az így szerzett forrásokat helyreállításra kell fordítani.
Záró rendelkezések e fejezethez
20. §
(1) E fejezet szabályai elsőbbséget élveznek minden ellentétes jogszabállyal szemben.
(2) Az ellentétes szabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni.
(3) Kétség esetén az értelmezés a környezet védelme és a jövő nemzedékek érdekeinek irányába mutat.
VII. Nemzetközi kapcsolatok
Általános alapelvek
1. §
(1) Magyarország nemzetközi kapcsolatait a béke, az együttműködés, az emberi méltóság tisztelete és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása vezérli.
(2) A külkapcsolatok gyakorlása a részvételi demokrácia elveinek megfelelően, nyilvánosan és elszámoltatható módon történik.
2. §
(1) A szuverenitás oszthatatlan, de együttműködés útján gyakorolható.
(2) Nemzetközi együttműködés csak a közösségi részvétel és a jogállami garanciák tiszteletben tartásával jöhet létre.
Nemzetközi jog és a társadalmi szerződés viszonya
3. §
(1) Az általánosan elismert nemzetközi jogi szabályok a belső jog részei.
(2) A megerősített nemzetközi szerződés kihirdetése után közvetlenül alkalmazandó, ha normái kellően egyértelműek.
(3) Kollízió esetén a közvetlen polgári döntésből fakadó kötelezettségek élveznek elsőbbséget, kivéve, ha népszavazás kifejezetten másként rendelkezik.
4. §
(1) Olyan nemzetközi kötelezettség nem vállalható, amely az alapjogok lényeges tartalmát csökkenti vagy a jövő nemzedékek életfeltételeit súlyosan veszélyezteti.
(2) Kétség esetén a jogot a jogvédelem és a közösségi részvétel erősítése irányába kell értelmezni.
Szerződéskötés, ratifikáció, kilépés
5. §
(1) A nemzetközi szerződések tárgyalására a Végrehajtó Tanács kap felhatalmazást a Küldöttgyűlés mandátumutasítása alapján.
(2) A tárgyalási álláspontok nyilvánosak, indokolt kivételekkel időben korlátozottan minősíthetők.
6. §
(1) A szerződés megerősítéséről a Küldöttgyűlés dönt.
(2) Kötelező országos népszavazás szükséges, ha a szerződés
a) alapjogokat érdemben érint;
b) közvagyont vagy természeti erőforrást tartósan terhel;
c) fegyveres erők külföldi alkalmazását írja elő vagy teszi lehetővé;
d) a szuverenitás lényeges elemeit érinti.
(3) A népszavazást a döntéstől számított 60–90 napon belül kell kiírni.
7. §
(1) Előzetes és ideiglenes alkalmazás csak akkor megengedett, ha az nem érint alapjogot és visszafordítható.
(2) Ideiglenes alkalmazás legfeljebb 12 hónapig tarthat; hosszabbítás csak népszavazás nyomán.
8. §
(1) Kilépés vagy felmondás kezdeményezhető, ha a szerződés a közérdeket súlyosan sérti vagy alkalmazása ellehetetlenül.
(2) A felmondásról a Küldöttgyűlés dönt; ha a csatlakozáshoz népszavazás kellett, a kilépéshez is népszavazás szükséges.
9. §
(1) Minden szerződést és kapcsolódó mellékletet teljes terjedelemben közzé kell tenni.
(2) A kihirdetés elmulasztása a belső jogi alkalmazhatóságot kizárja.
Nemzetközi képviselet és diplomácia
10. §
(1) Magyarországot a Végrehajtó Tanács képviseli; a Küldöttgyűlés által meghatározott mandátum keretei kötik.
(2) A képviseleti jog átruházása vagy korlátozása csak nyilvános felhatalmazással lehetséges.
11. §
(1) A diplomáciai szolgálat szakmai érdem és átlátható kiválasztás alapján működik.
(2) Összeférhetetlenségi és integritási szabályok érvényesek; vagyonnyilatkozat és lobbinyilvántartás kötelező.
Európai uniós részvétel
12. §
(1) Az Európai Unióhoz való csatlakozás, onnan való kilépés vagy az Unió alapszerződéseinek érdemi módosítása országos népszavazáshoz kötött.
(2) Az uniós jog átültetése a részvételi eljárások tiszteletben tartásával történik.
13. §
(1) Az uniós tanácsi álláspontokat részvételi eljárásban kell meghatározni.
(2) A Végrehajtó Tanács köteles az így kialakított mandátum szerint eljárni; eltérés csak előzetes felhatalmazással lehetséges.
14. §
(1) Szubszidiaritási kifogást a közösségi önkormányzatok kezdeményezhetnek.
(2) Tömeges kifogás esetén a Küldöttgyűlés köteles fellépni az uniós intézményeknél.
Béke, biztonság, fegyveres erők külföldi alkalmazása
15. §
(1) Magyarország tartózkodik az agresszív háborútól és az erőszak alkalmazásától, kivéve az önvédelem és a nemzetközi jog által elismert esetek körét.
(2) Nemzetközi műveletben való részvétel a jogállami és emberi jogi garanciák tiszteletéhez kötött.
16. §
(1) Fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Küldöttgyűlés dönt minősített többséggel.
(2) 90 napot meghaladó alkalmazás csak népszavazás alapján engedhető meg, kivéve közvetlen önvédelem esetét.
17. §
(1) Fegyverexport csak átlátható engedélyezési rendszerben lehetséges.
(2) Tilos export engedélyezése olyan államnak vagy entitásnak, amely súlyosan sérti az emberi jogokat vagy nemzetközi humanitárius jogot.
Szankciók és exportkontroll
18. §
(1) Nemzetközi szankciók végrehajtása a közérdek, az emberi jogok és a béke védelmében történik.
(2) Szankciós listák alkalmazása nyilvános indokolással és jogorvoslattal jár.
19. §
(1) Kettős felhasználású termékek és technológiák exportja külön engedélyhez kötött.
(2) Kibereszközök és megfigyelőrendszerek exportja fokozott emberi jogi átvilágítást igényel.
Emberi jogok a külkapcsolatokban
20. §
(1) A külkapcsolatokban az emberi jogok érvényesítése kiemelt cél.
(2) Állami és nagyvállalati szerződésekben emberi jogi záradékokat kell alkalmazni.
21. §
(1) Magyar joghatóság alá tartozó vállalkozások kötelesek emberi jogi és környezeti átvilágítást végezni nemzetközi működésük során.
(2) Elmulasztásuk jogkövetkezménnyel jár.
Konzuli védelem és diaszpóra
22. §
(1) Minden állampolgárt megillet a konzuli védelem külföldön.
(2) Válsághelyzetben a kimenekítés és humanitárius támogatás megszervezése állami kötelezettség.
23. §
(1) A diaszpóra közösségei számára biztosítani kell a kulturális és oktatási támogatást, valamint a közvetlen részvételi jogok gyakorlását digitális eszközökkel.
(2) Külföldön élő állampolgárok részvételi szavazása biztosítandó.
Határon átnyúló önkormányzati és közösségi együttműködés
24. §
(1) A közösségi önkormányzatok jogosultak határon átnyúló együttműködési megállapodásokat kötni.
(2) E megállapodások nem érinthetik az állami szuverenitást és külpolitikai kötelezettségeket.
25. §
(1) Közös határmenti részvételi fórumok hozhatók létre a közös ügyek rendezésére.
(2) Döntéseik ajánlás jellegűek, de kötelező mérlegelésre alkalmasak.
Nemzetközi fejlesztés és humanitárius segítség
26. §
(1) Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködésben a szegénység csökkentését, az emberi méltóságot és a közjavak védelmét támogatja.
(2) A támogatások átláthatók, korrupciómentesek és mérhető eredményekhez kötöttek.
27. §
(1) Humanitárius segítségnyújtás a nemzetközi humanitárius jog elvei szerint történik.
(2) A segítségnyújtás nem köthető politikai feltételekhez, amelyek a rászorulók jogait sértik.
Külkereskedelem és befektetések
28. §
(1) Kereskedelmi megállapodások megkötése nyilvános mandátummal, részvételi eljárásban történik.
(2) A közszolgáltatások védelme elsőbbséget élvez a szerződéses kötelezettségekkel szemben.
29. §
(1) Befektető–állam vitarendezés csak akkor fogadható el, ha biztosított a transzparencia, a jogorvoslat és a közérdek védelme.
(2) Közszolgáltatási és környezeti szabályok nem minősülhetnek közvetett kisajátításnak.
30. §
(1) Külkereskedelmi és befektetési adatok teljes körűen közzéteendők.
(2) Állami támogatások átlátható, visszakövethető és versenysemleges feltételekhez kötöttek.
Adatáramlás és kiberbiztonság
31. §
(1) Személyes adatok nemzetközi továbbítása csak megfelelő védelmi szint mellett engedhető meg.
(2) Közérdekű adatok nemzetközi megosztása átlátható és visszakövethető.
32. §
(1) Kiberbiztonsági együttműködés a jogállami és emberi jogi garanciák tiszteletben tartásával történik.
(2) Közös incidenskezelés és kölcsönös értesítés kötelező a kritikus infrastruktúrák esetében.
Nyilvánosság és elszámoltathatóság a külügyekben
33. §
(1) A nemzetközi tárgyalások lényegi dokumentumai és állásponttervezetei nyilvánosak, minősítés csak szűk körben és időben korlátozottan lehetséges.
(2) Minősített irat automatikus felülvizsgálata 90 naponta kötelező.
34. §
(1) Éves külkapcsolati jelentést kell közzétenni, benne a szerződések, álláspontok, szavazások és eredmények összefoglalójával.
(2) A jelentésről a Küldöttgyűlés nyilvános vitát tart.
Határidők és eljárások
35. §
(1) Tárgyalási mandátum közzététele: a tárgyalás megkezdése előtt legalább 15 nappal.
(2) Ratifikációs eljárás lefolytatása: a végleges szöveg közzétételétől számított 60 napon belül.
(3) Népszavazás kitűzése: 60–90 napos időablakban.
36. §
(1) Nemzetközi kötelezettség megszegése esetén helyreállítási tervet kell közzétenni 30 napon belül.
(2) A terv végrehajtása nyilvános státuszriportokban követhető.
Záró rendelkezések e fejezethez
37. §
(1) E fejezet szabályai elsőbbséget élveznek a külkapcsolati tárgyú más normákkal szemben.
(2) Az ellentétes szabályokat 90 napon belül felül kell vizsgálni és összhangba kell hozni.
38. §
(1) Értelmezéskor a béke, az emberi jogok és a közösségi részvétel elvei elsődlegesek.
(2) A jövő nemzedékek életfeltételeit érintő döntésekben az elővigyázatosság elve alkalmazandó.
VIII. Záró rendelkezések
A társadalmi szerződés módosításának rendje
1. §
(1) A társadalmi szerződés módosítása kizárólag közvetlen részvételi eljárásban, országos népszavazással lehetséges.
(2) A módosítás kezdeményezésére jogosult:
a) legalább 100 000 választópolgár;
b) a Küldöttgyűlés legalább egyharmada;
c) a Jövő Nemzedékek Tanácsa, ha a jövő életfeltételeinek súlyos sérelmét észleli.
2. §
(1) A módosításra irányuló javaslat teljes szövegét előzetesen közzé kell tenni.
(2) Nyilvános vita és hatásvizsgálat kötelező.
(3) A szavazást a közzétételtől számított 90–120 napon belül kell megtartani.
3. §
(1) Módosítás elfogadásához az összes szavazásra jogosult többségének részvétele és a leadott szavazatok kétharmados igen aránya szükséges.
(2) Az eredményt a Küldöttgyűlés hirdeti ki.
Átmeneti szabályok
4. §
(1) A társadalmi szerződés hatálybalépésével az Alaptörvény és annak módosításai hatályukat vesztik.
(2) A jogrendszer összhangba hozatalát 12 hónapon belül kell elvégezni.
(3) Az átmeneti időszakban a részvételi alapelvek sérelme tilos.
5. §
(1) A meglévő intézmények feladataikat a társadalmi szerződés szabályai szerint gyakorolják az átmenet végéig.
(2) A választott képviselők megbízatása megszűnik a Küldöttgyűlés első ülésének napján.
6. §
(1) Az átmeneti időszakban ideiglenes szabályozás fogadható el, ha az a közrend és alapjogok védelméhez szükséges.
(2) Az ideiglenes szabályozás 12 hónapnál hosszabb időre nem tartható fenn.
Hatálybalépés
7. §
(1) A társadalmi szerződést országos népszavazás fogadja el.
(2) Elfogadása esetén a társadalmi szerződés a kihirdetés napján lép hatályba.
8. §
(1) A kihirdetés egységes közlönyben történik.
(2) A hiteles szöveget a Küldöttgyűlés elnöke írja alá és teszi közzé.
9. §
(1) A társadalmi szerződés rendelkezései minden természetes és jogi személyre, valamint minden közösségi és állami szervre kötelezőek.
(2) A szerződés sérelme jogorvoslati eljárást von maga után.
Értelmező rendelkezések
10. §
(1) E társadalmi szerződés szövegét a részvételi demokrácia, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása elvei szerint kell értelmezni.
(2) Kétség esetén a közvetlen részvételt erősítő értelmezés az irányadó.
11. §
(1) Ha e szerződés és más jogszabály között ellentmondás áll fenn, e szerződés rendelkezései élveznek elsőbbséget.
(2) Az ellentétes szabályokat a hatálybalépéstől számított 90 napon belül összhangba kell hozni e szerződéssel.
Záró klauzula
12. §
(1) E társadalmi szerződés a magyar nép akaratából született, és annak közvetlen kifejeződése.
(2) A szerződés a közösségi önrendelkezés és a jövő nemzedékek iránti felelősség maradandó alapja.