Lakhatás és földhasználat a részvételi demokráciában

A pártok sokszor nem mernek hozzányúlni olyan kérdésekhez, amelyek tömegeknek fontosak lennének – például a lakhatáshoz vagy a földhasználathoz. Egy részvételi demokráciában azonban ezeket a kérdéseket közvetlenül a közösségek dönthetik el.

Célok

• Megszüntetni az ingatlanspekulációt (pl. üresen álló lakások, befektetési célú vásárlások).
• A földet és a lakást használatra adni, nem halmozásra.
• Biztosítani, hogy mindenkinek jusson otthon és föld.

1. Lakóingatlan: „egy lakás, egy ember”

Lehetséges szabályozás:

• Az első lakóingatlan adómentes, ha életvitelszerűen ott él az illető.
• A második lakástól fokozatosan emelkedő vagyonadó (pl. 2%, 5%, 20%).
• Üresen álló lakások után büntetőadó: minden évben nő, amíg nincs használatban.
• A bérleti díjakról helyi közösségek dönthetnek, régiónkénti plafonnal.

Gyakorlati hatás:

• A többlakásos tulajdonosok eladják vagy alacsonyabb áron adják ki a lakást.
• Csökkennek az árak, megszűnik a spekuláció.
• Fiatalok és hátrányos helyzetűek is lakhatáshoz jutnak.

2. Földtulajdon korlát a nagybirtokok ellen

Lehetséges szabályozás:

• Földplafon: pl. maximum 50 ha szántó személyenként.
• A fölötte birtokolt föld után progresszív adó.
• A nem művelt földek után külön adó („inaktív földadó”).
• Csak helyben élők és közösségi szövetkezetek vásárolhatnak földet.
• A közösség elővásárlási jogot kap a „fölös” földekre.

Gyakorlati hatás:

• A föld visszakerül a helyiekhez.
• Megerősödnek a családi gazdaságok, szövetkezetek.
• Kevesebb ipari, több fenntartható mezőgazdaság működik.

Hogyan lehet ezt bevezetni?

1. Közösségi felmérés: hány lakás, mennyi föld van, ki használja ténylegesen.
2. Átmeneti időszak: 3–5 év alatt fokozatos adóemelés.
3. Visszavásárlás és átruházás: közösségi elővásárlási jog.
4. Kivételek: szövetkezeti vagy közhasznú ingatlanok mentesülhetnek.

Miért fontos ez?
Mert így a lakhatás nem luxus, hanem alapjog lesz. A föld pedig nem spekulációs eszköz, hanem a közösség megélhetésének alapja.