A jövő a fiataloké, ezért meghatározó szerepe van annak, hogy miben nőnek fel. A részvételi oktatás és egyéb alternatív oktatási módszerek kiemelkedően fontosak, hogy egy új nemzedék már ebben a szemléletben nőjön fel, és aktívan részt vegyen a társadalom alakításában.

Ki dönti el, mit és hogyan tanítsanak az iskolákban?

A részvételi demokráciában az oktatás sem egy központi minisztérium rendeletei alapján működik, hanem közösségi döntés eredménye. Ez azért fontos, mert az iskola nemcsak tudást ad, hanem értéket, szemléletet és jövőképet is formál.

Alapelvek

Az alapműveltség (írás, olvasás, számolás, állampolgári ismeretek…) mindenkinek jár.
A helyi közösségek döntik el, milyen típusú iskolát szeretnének (pl. hagyományos, Waldorf, Montessori, Summerhill, gyakorlati jellegű).
Az iskolák autonómiát élveznek: szabadon alakíthatják a tantervet, módszertant, programokat.
Az egyetemek és szakmai közösségek határozzák meg a felvételi és szakmai elvárásokat, de ezek átláthatóak és nyilvánosak.

Hogyan oszlanak meg a szintek?

Helyi szint (óvoda, általános iskola)
- A település lakói döntenek arról, milyen iskola működjön.
- Az iskolai tanácsban helyet kapnak a tanárok, a szülők, a diákok és a helyiek.
- Ők határozzák meg a tanítás módját, ünnepeket, közösségi programokat.
Regionális szint (középiskolák, szakképzés)
- A régióban élők együtt választják ki, milyen iskolatípusok működjenek (szakiskola, gimnázium, technikum, alternatív iskola).
- A kínálat igazodik a térség igényeihez: pl. ipari városban technikum, mezőgazdasági vidéken szakiskola.
- Nincs egységes állami érettségi – az egyetemek a különböző iskolák vizsgáit veszik figyelembe felvételinél.
Országos szint (keretek és elvek)
- Nincs központi tanterv, csak alapelvárások: mindenki kapjon biztos alapműveltséget és állampolgári tudást.
- Az egyetemek önálló belépési feltételeket szabhatnak, de ezek nyilvánosak.
- Országos szinten inkább ajánlások és koordináció van, nem parancs.

Miért jobb ez, mint a központosított rendszer?

Sokszínűség – minden közösség a saját igényei szerint alakítja az iskolát.
Szabadság – a tanárok, szülők és diákok beleszólnak a döntésekbe.
Rugalmasság – a régió igényeihez illeszkedik a képzés, nem egyetlen központi sablonhoz.
Minőségjavulás – a közösségek látják, melyik iskola ad jobb tudást, és az válik vonzóvá.

Hogyan kerülhető el a káosz?

Regionális koordináció – ne legyen túl sok az egyik típusból, és hiány másból.
Egyetemek szövetségei – összehangolják a belépési elvárásokat.
Szakmai közösségek – tanárok és intézmények megosztják egymással a tapasztalataikat, módszereiket.

Példák a világban

Finnország és Észtország – nincs központi tanterv, csak keretek, az iskolák önállóan dolgozzák ki a programjukat.
Alternatív iskolák (pl. Waldorf, Montessori, Summerhill) – bizonyítják, hogy a szabadság és a közösségi alapú működés nem a káoszt, hanem a fejlődést segíti.

Életterünk védelme

„Egy gyermek, egy tanár, egy könyv és egy toll megváltoztathatja a világot.”
Malala Yousafzai
ENSZ-beszéd (2013)

Ezüst juhar: Mélyen szeldelt levelek ezüstös fonákkal, nagyon korán virágzik, így tavaszi nektár- és virágporforrás. Gyors növekedésű, de ágritkulásra hajlamos; egykor kedvelt utcafa volt. Mélyen szeldelt levelei ezüstös fonákkal a hőszigetet is enyhítik.

„A drog rossz, értem?”
“Drugs are bad, m’kay?”
Mr. Mackey
Ike körülmetélése
South Park 2. évad, 3. rész

Kérdés:
„Mi értelme van a részvételi oktatásnak, amikor a tantervet úgyis központilag határozzák meg, és kevés mozgástér marad az iskoláknak?”
Válasz:
„Országos szinten is ki kell építeni a részvételi demokráciát és a központi, bürokratikus, pártérdekű kézivezérlést felszámolni.”

Kérdés:
„A részvétel csak egy divatos szó, nem tud semmit megváltoztatni.”
Válasz:
„A részvételi demokrácia éppen azért fontos, mert a változást a helyi közösségek és az egyének kezdeményezhetik. Több magyarországi iskola bizonyította már, hogy a diákok és szülők aktív bevonása eredményesebb és élhetőbb iskolai környezetet teremt.”

Kérdés:
„Mi értelme van a részvételi demokráciának az iskolában, ha úgyis a tanárok döntik el, mi lesz?”
Válasz:
„A részvételi demokrácia nem a teljes döntéshozatali jog átruházását jelenti, hanem a párbeszéd és együttműködés fejlesztését. A tanárok szakmai felelőssége mellett fontos, hogy a diákok és szülők véleménye is érvényesüljön, így közösen alakítják az iskolai környezetet.”