A folyamat
Egy közösségi döntés nem egyszeri aktus, hanem egy tanulási körfolyamat. Minden ügy végigjárja ugyanazokat az állomásokat, és közben erősíti a közösséget is.
1. Ügy felvetése – kiindulópont
Egy probléma vagy lehetőség mindig egy embernél kezdődik. Valaki észreveszi, kimondja, és nyilvánossá teszi.
– Példa: egy szülő felveti, hogy az iskolaudvaron kevés az árnyék a gyerekeknek.
A felvetés rögzül: írásban, online felületen vagy egy találkozón. Így biztos, hogy nem vész el.
2. Megbeszélés – szempontok és nézőpontok
A közösség összegyűlik, és mindenki elmondhatja, hogyan látja az ügyet. Itt kerülnek felszínre az eltérő igények, érdekek, de a közös pontok is.
– Példa: egyesek több fát ültetnének, mások inkább árnyékolót javasolnak, mert az gyorsabban megvalósítható.
A vita célja nem a győzködés, hanem hogy mindenki értsen mindent, és látszódjanak az opciók.
3. Javaslatok kialakítása
A megbeszélés után konkrét javaslatok formálódnak. Ezeket pontosítani kell: mit, hol, mennyiért, ki csinálja.
– Példa: három javaslat marad: faültetés, napvitorlák felszerelése, vagy kettő kombinációja.
4. Közös döntés
A döntés szabályai előre ismertek: szavazás, konszenzus vagy más eljárás.
– Példa: a közösség szavazást tart, ahol a kombinált megoldás kapja a legtöbb támogatást.
Fontos, hogy a döntés mindenki számára elfogadható legyen, még ha nem is az ő javaslata nyert.
5. Megvalósítás – a döntésből valóság
A közösség kijelöli, ki intézi az ügyet, és milyen erőforrásból. Ez lehet önkéntes munka, közösségi költségvetés, vagy intézményi együttműködés.
– Példa: az önkormányzat biztosítja az eszközöket, a szülők végzik a telepítést hétvégén.
6. Ellenőrzés és visszajelzés
A közösség figyeli, hogy a döntés valóban megvalósult-e, és értékeli az eredményt.
– Példa: a következő nyáron megnézik, hogy a gyerekek valóban több árnyékot találnak-e. Ha nem elég, új javaslat születhet.
7. A kör bezárul – és újraindul
Ez a folyamat sosem zárul le végleg. Az új tapasztalatok új kérdéseket vetnek fel. A közösség tanul, és minden körrel rutinosabbá válik.
Miért fontos ez a folyamat?
- Nem vész el egyetlen ügy sem.
- Mindenki érzi, hogy hatása van a döntésekre.
- A közösség maga kontrollálja a megvalósítást.
- A bizalom fokozatosan épül.
Ez a módszer működik kis csoportban (utca, iskola), de nagyobb közösségekben is, ha a lépések következetesen érvényesülnek.
– Forrás: Participedia – Case Studie
„Szelíd módon is megrengetheted a világot.”
Mahatma Gandhi beszéde a Banaras Hindu University-n, 1916. február 4.
Vadkörte: Apró, kemény, fanyar termés; rövid nyársak, olykor tüskés hajtások. Fényigényes magányfa erdőszéleken, mezsgyéken; fontos génforrás alanynak, szélsávokban tájelemeket fűz fel. Gyümölcsét aszalták vagy pálinkát főztek belőle.
„Nem ítélheted meg a szavazás érdemeit aszerint, hogy a te jelölted nyert-e.”
“You can’t judge the merits of voting by whether or not your candidate won.”
Sharon Marsh
Douche and Turd
South Park 8. évad, 8. rész
Kérdés:
„Mi van azokkal, akik nem tudnak részt venni a fórumokon, de mégis érintettek?”
Válasz:
„A rendszer hibrid: az online szavazás, mobil kitelepülések, kérdőívek és telefonos konzultációk mind azt szolgálják, hogy ne csak az aktívak, hanem mindenki hallassa a hangját. A részvételi demokrácia nem zár ki senkit, csak új utakat keres a bevonásra.”
Kérdés:
„Miért olyan lassú és bonyolult a részvételi döntéshozatal? Nem lehetne egyszerűsíteni, mint a parlamenti szavazásnál?”
Válasz:
„A részvételi döntéshozatal célja nem a gyorsaság, hanem a mélyebb konszenzus és a közösség valódi bevonása. Ez időt vesz igénybe, de hosszabb távon fenntarthatóbb, elfogadottabb döntéseket eredményez.”