Támadás a társadalmi hátrányokra hivatkozva
„Megosztja a társadalmat”
− Az ellenfelek szerint a közösségi döntések szembeállítják az embereket.
+ Valójában a közös részvétel épp hogy erősíti az összetartást és a párbeszéd kultúráját.
„Gyengíti a hagyományos közösségeket”
− Azt állítják, hogy a részvétel szétveri a családot, falut, helyi közösségeket.
+ Az új rendszer a hagyományos közösségeket is megerősíti, hiszen nagyobb beleszólást kapnak a saját ügyeikbe.
„Bizalmatlanságot szít”
− A kritikusok szerint a nyilvános viták félelmet és gyanakvást keltenek.
+ A bizalom épp a nyitottságból fakad: ha mindenki látja, hogyan születnek a döntések, kevésbé van helye pletykának és manipulációnak.
„Generációs ellentéteket szít”
− Úgy állítják be, hogy a fiatalok és az idősek érdekei ütköznek.
+ A közös döntésekben minden korosztály hallathatja a hangját, így kiegyensúlyozottabb eredmények születnek.
„Gyengíti a társadalmi normákat”
− Azt mondják, hogy a közös döntések fellazítják a szabályokat.
+ A normák nem gyengülnek, hanem átláthatóbbá és közösen elfogadottabbá válnak.
„Elbizonytalanítja az embereket”
− Az ellenfelek szerint túl sok a vélemény, ami káoszt okoz.
+ A nyitottság nem bizonytalanságot, hanem tájékozottságot ad: az emberek tisztábban látják a lehetőségeket.
„Veszélyezteti a nemzeti identitást”
− Azt mondják, hogy a sokféle hang gyengíti az összetartozást.
+ A közös döntések erősítik a nemzetet, mert mindenki részese lehet.
„Rombolja a hagyományos értékeket”
− A részvételi rendszerre modernizáló fenyegetésként tekintenek.
+ A hagyományos értékek megőrzése közös feladat, amit a közösségi döntés jobban garantál, mint a központi akarat.
„Gyengíti a civil szervezeteket”
− A rendszer párhuzamosságot és versenyt hoz velük szemben.
+ A civil szervezeteknek nagyobb szerep jut, hiszen könnyebben kapcsolódhatnak a közösségi folyamatokhoz.
„Elősegíti a szélsőségeket”
− Azt mondják, hogy a nyitottság teret ad a radikális hangoknak.
+ A nyilvánosság inkább kordában tartja a szélsőségeket, mint a titkos háttéralkuk.
„Rombolja a társadalmi rendet”
− A kritikusok szerint a rendszer anarchiához vezet.
+ A közös döntés átlátható szabályokra épül, ami stabilabb rendet ad.
„Gyengíti az állampolgári felelősséget”
− Az ellenfelek szerint az emberek a tömeg mögé bújnak.
+ A részvétel éppen felelősségvállalásra nevel, hiszen mindenki számít.
„Megosztja a falusi közösségeket”
− A helyi döntéseket vita forrásának látják.
+ A falusi közösségek épp hogy megerősödnek, ha a saját ügyeikben dönthetnek.
„Gyengíti a közösségi lojalitást”
− Az emberek hűsége a csoporthoz meggyengül.
+ Az igazi lojalitás a szabadon vállalt részvételből születik.
„Megosztja a társadalmi rétegeket”
− A gazdagok és szegények ellentéte kiéleződik.
+ A részvételi döntés csökkenti a szakadékot, mert mindenkinek hangja van.
„Gyengíti a társadalmi stabilitást”
− A sok vita és változás állandó bizonytalanságot kelt.
+ A világos szabályokkal működő részvétel hosszú távú stabilitást ad.
„Gyengíti a közösségi béke alapjait”
− Az emberek bizalmatlanok egymással.
+ A közös döntések erősítik a bizalmat.

A mirha Kelet-Afrikában és Arábia száraz, köves lejtőin élő, tövises cserje. Szívós, víztakarékos életmódjának köszönhetően képes túlélni a félsivatagi viszonyokat. Gyantája antimikrobiális hatású, a gyógyászatban és parfümkészítésben is régóta használják. Már az ókorban is nagy becsben állt, balzsamozáshoz és füstölőként alkalmazták. A keresztény hagyományban a napkeleti bölcsek ajándékaként vált szimbolikussá.