Mi a részvételi demokrácia és miért válságállóbb?

Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk a „polikrízis” szót. Ez azt jelenti, hogy több válság egyszerre jelentkezik, és ezek egymást erősítik. Ilyen például:

• klímaváltozás (aszály, áradások, hőhullámok),
• energiahiány és árrobbanás,
• ellátási láncok akadozása,
• gazdasági bizonytalanság és infláció,
• lakhatási nehézségek,
• társadalmi feszültségek és bizalmi válság,
• politikai döntésképtelenség.

Ilyenkor derül ki igazán, mennyire fontos, hogy egy társadalom rugalmasan és gyorsan tudjon reagálni. A központosított, pártpolitikai alapú rendszerek sokszor lassúak, túlpolitizáltak, és nem a helyi valóságra reagálnak. A részvételi demokrácia ezzel szemben válságállóbb – nézzük, miért.

1. Gyors döntések ott, ahol a baj van

Egy központi kormányzatnak idő kell, míg összehívja a testületeket, mérlegeli a politikai szempontokat és meghozza a döntéseket. Ez hetekig-hónapokig tarthat.

Részvételi rendszerben:

• egy település maga dönthet arról, hogyan ossza el a vizet vagy az élelmiszerkészleteket,
• közösségi szinten határozhatják meg, mire költenek,
• ha szükséges, kísérletezhetnek új megoldásokkal (pl. közösségi kert, alternatív fűtés).

A lényeg: nem kell engedélyt várni fentről, így a válaszidő sokkal rövidebb.

2. Az emberek aktív résztvevők, nem csak várakozók

A központosított rendszerekben a lakosság sokszor csak elszenvedi az eseményeket, és várja, hogy „megoldják helyette”.

Részvételi demokráciában:

• az emberek beleszólnak a döntésekbe,
• jobban értik, mi miért történik,
• emiatt kevésbé alakul ki pánik és bizalmatlanság,
• a közösségek tagjai együttműködnek, segítik egymást.

Ez a társadalmi összetartás válság idején felbecsülhetetlen érték.

3. Helyi gazdaság = nagyobb biztonság

A mai globális gazdaság rendkívül sérülékeny. Egy hajó fennakadása vagy egy ország gyárleállása miatt világszerte hiány léphet fel alapvető termékekből.

Részvételi demokráciában a hangsúly a helyi szinten van:

• rövid ellátási láncok,
• helyi termelés és szolgáltatás,
• közösségi pénzügyi megoldások, csere és újrahasználat.

Ez nem visszalépés, hanem tudatos kockázatcsökkentés: minél több dolog megoldható helyben, annál kevésbé sérülékeny a közösség.

4. Decentralizált válaszok energia- és élelmiszerválság idején

Országos szinten nehéz mindenhol időben reagálni, de helyben gyors és testreszabott lépések születhetnek. Például:

• egy város eldöntheti, hová telepít napelemet,
• közösségi hűtőket vagy élelmiszerprogramokat indíthat,
• helyben szervezheti meg a készletek elosztását.

Így a közösség azonnal cselekedhet, ahelyett hogy a minisztériumi döntésekre várna.

5. Hosszabb távú gondolkodás, kevesebb kampánylogika

A központosított politikai rendszerek rövid távban, ciklusokban gondolkodnak: mi népszerű a következő választásig? Ez sokszor késlelteti vagy eltorzítja a döntéseket.

Részvételi demokráciában viszont:

• nincsenek pártok és kampánykényszerek,
• nincsenek mutyiérdekek
• a közösség saját jövőjéért dönt,
• ezért fontosabb a hosszú távú fenntarthatóság, mint a pillanatnyi népszerűség.

Ez különösen fontos az ökológiai válságok kezelésében.

6. Elosztott, rugalmas működés

Egy központosított rendszer könnyen összeomlik, ha egyetlen láncszem kiesik.

Részvételi demokráciában a döntések sok helyi szinten születnek. Ezért:

• ha valahol probléma van, más közösségek át tudják venni a feladatot,
• a rendszer nem dől össze egyetlen hiba miatt,
• a sok apró, helyi döntés összeadódva stabilabbá teszi az egészet.

Ezen a honlapon megtudhatod, hogy eszik-e, vagy isszák a részvételi demokráciát? Miből áll, hogyan működik és te hogyan tudod a saját véleményedet érvényre juttatni.