Ipar és gazdaság a részvételi demokráciában

A jelenlegi modellben a döntéseket tulajdonosok és menedzserek hozzák. Egy részvételi demokráciában viszont a dolgozók és közösségek is beleszólnak a működésbe.

Alapelvek

1. Nem államosítás, hanem demokratikus gazdasági irányítás.
2. A profit nem cél, hanem eszköz.
3. A vállalat a dolgozóké és a közösségé is.
4. A gazdaság társadalmi és ökológiai szükségleteket szolgál.

Szükséges változások

• Tulajdonviszonyok újragondolása
  • Dolgozói résztulajdon, szövetkezeti modell.
  • Példa: Mondragon Szövetkezet, Baszkföld (1956 óta működik).
• Közösségi beleszólás
  • A lakosság véleményezheti, ha egy gyár szennyez vagy tömegesen bocsát el.
  • Kötelező társadalmi egyeztetés.
• Ágazati szintű tervezés
  • Nem minisztériumok döntenek, hanem ágazati tanácsok: dolgozók, közösségek, fogyasztók, szakértők.
  • Elméleti alap: Participatory Economics – Michael Albert & Robin Hahnel (2003, Zed Books).

Gyakorlati forgatókönyv

• 1. szint: Üzemi tanácsok → döntés bérekről, munkaidőről.
• 2. szint: Helyi/regiós tanácsok → engedélyezik a gyár működését, bővítését.
• 3. szint: Ágazati tanácsok → eldöntik, mely ágazatok kapjanak fejlesztést.

Valós példák

• Mondragon, Spanyolország – 80 000 dolgozó, szövetkezeti bank, iskola, gyárhálózat.
• Preston modell, Egyesült Királyság – közpénzeket helyi cégekhez irányítanak (2013 óta).
• Marinaleda, Spanyolország – közösségi föld- és ipargazdálkodás (1980-as évek óta).
• SCOP vállalatok, Franciaország – dolgozói szövetkezetek, amelyek csőd után újraindították a cégeket.

Elméleti alapok

• Michael Albert – Participatory Economics (Parecon) (2003, Zed Books).
• Richard Wolff – Democracy at Work (2012, Haymarket Books).
• Elinor Ostrom – Governing the Commons (1990, Cambridge University Press).
• Michel Bauwens – Commons Transition (2015, P2P Foundation).

Mi a jelentősége?

A gazdaság akkor válik emberközpontúvá, ha a dolgozók és közösségek nemcsak végrehajtói, hanem alakítói is a döntéseknek.